Embertelenül fáradt voltam a tegnapi "kis kiruccanás" után.
Délelőtt bolt, főzés, sorsjegy: nyertem 1000 Ft-ot; délután fogorvos, és végre sok év óta először kozmetikus. És este sorsjegy: nyertem 1000 Ft-ot.
A húgoméktól szerdán egy csodaszép naptárat kaptam és egy sütiszóró sablon szettet. Amint megláttam, beindult a fantáziám, hogy habár idén meló lesz karácsonykor, ezt még itthon ki kell próbálnom.
Péntek reggel fogorvossal indítottam. Csodaszépen feldíszítették a csarnokot.
Főzés, ebéd. És előtte még gyors sütés: egy kenyér, és egy brownie, hogy kipróbálhassam a sütiszóró sablont. És sorsjegy: nyertem 1000 Ft-ot.
Ebéd után hazavittem anyut. Szekszárdig autópályán mentünk, hazafelé is az M6-oson jöttem Szekszárdtól, mivel sötétben félelmetesen nem látok vezetni, a pályán sokkal kényelmesebb ilyenkor (is).
(Igenis hatalmas életbátorságot ad, ha az ember belevág abba, amitől fél. Akkor is, ha rosszullétig fél. Mert bebizonyíthatja magának, hogy nincs lehetetlen, másodszor nekiugorva a nehéz dolognak már egyszerűbbnek tűnik az egész, többször nekivágva pedig kiderül: ez nem is olyan nehéz. Egyetlen félelmetes dolog megoldásával pedig nagyobb esély van arra, hogy az élet egyéb területein fellépő félelmetes(nek tűnő) dolgokkal is megbirkózzunk. Ezt most az autópályán közlekedésem kapcsán írtam.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése