Sikerült a hal helyett egy szelet csirkét kiolvasztanom, és azt mondtam magamnak: ha már ilyen béna vagy, legalább főzz olyasmit, amit eddig még sosem! Oké, de mi legyen? Valami intenzív íz kéne, hogy ne érezzem, hogy husit eszek. Ding és dong, jin és jang... Nem kínai. Szecsuáni! :) Megvolt az isteni szikra, csakhogy fogalmam nincs, hogy lesz pár falat húsból szecsuáni. Rizs kell hozzá, főztem egy fél maroknyi rizsszem tésztát. Husi vékonyka szeletekre vágva, 1 kk oliva olajon megpirítva. Fél sárgarépát apró és vékony szeletekre szeltem, pár karika vöröshagymát is, 1 paradicsomot, és 4-5 szeletke gyömbért. Ezt rádobtam a húsra és 1 ek vízzel és pár löttyintés vörösborral (még a múltkorról maradt) tovább pároltam (fedő nélkül). De nem volt szecsuáni szaga. Tettem bele egy kis őrölt fahéjat, 2 db egész szegfűszeget, kevés fekete borsot, és pár csepp folyékony édesítőt. És lám: egészen keleties illatok kezdtek el szállani a lakásban! Amikor kész volt, a rizsre pakoltam, onnan meg a hasamba. Megvolt a vállveregetés, mert nagyon jól sikerült!! :))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése