Szerda

 

Hű, jó régen fotóztam már, ezek régebbi képek, azt hiszem, még nincsenek a blogon, idebiggyesztem.

Már nem mérem a hőmet, a szaturációt, a vérnyomást, a pulzust. Napok óta. Stagnálok. Az orrom bedugulva, köhögök, még mindig fáj a hátam, a derekam, a fejem. És a műtéti hely belül-alul. Annyira, hogy ma estére elérte azt a szintet, hogy ha ennél egy kicsit is jobban fog fájni, kénytelen leszek fájdalomcsillapítót bevenni (és rákérdezni a professzornál a helyzetre).

A Házi Karantén Rendszerben ma kaptam utoljára távellenőrzést, holnap letörölhetem. Mert lejár ma éjfélkor a hivatalos karantén.

A háziorvosomnál minden nap le kell jelentkeznem és be kell számolnom az állapotomról. És mindig elmondja: ha csak kicsit is rosszabbodik, azonnal orvos. Nem rosszabbodik, csak most épp nem javul. A tünetmentességtől messze vagyok.

Valahogy teljesen kiestem már a térből és az időből. És fizikailag sehol nem vagyok. Holnap legalább már kimehetek kicsit, remélem, erőm is lesz hozzá.

Igyekeztem eddig is fejben rendezni a dolgokat, ez nem egyszerű, ha folyamatosan fáj valami vagy köhögsz, be van dugulva az orrod, a füled. Holnaptól jobban ráfekszem a dologra.

Ebédet rendelek, habár (nekem) rendesen drága, többször akkora az adag, hogy marad belőle vacsorára is. Aztán lassan betervezem a főzést is.

M. rengeteget segít, D. volt gyógyszertárban, A. is besegített.

Hogy unalmas-e itthon? Hát arról szó sincs. Ritkán, de vannak napok, amikor tudok eleget pihenni és aludni. Ma ez nem jött össze. Szó szerint egész délelőtt telefonáltam, emaileztem, ügyintéztem.

- reggel telefon a háziorvosnak, lejelentkezés

- A. telefonált a suliból, hogy intézzek el egy igazolást, csak az üzemorvos állíthatja ki

- üzemorvos telószámának kiderítése, telefon neki: ilyet ő nem állít ki, ez a háziorvosra tartozik

- jelzés vissza a sulinak, hogy ez van, mit tegyek

- válasz: csak a foglalkoztatás-egészségügyi orvos csinálhatja

- email az orvosnak a válasszal

- próbálom telefonon elérni újra, sokadszorra sikerül

- kiállítja nekem, de....

Szóval -ahogy B. tanár úr mondta volt a gimiben- unalom egy szál se.