Mindig kell valami, amibe kapaszkodhatsz.
Néha a saját életünk is képes elevenen felfalni minket. A gondolatok fogva tartanak, a tehetetlenség megbénít, a kilátástalanság körül ölel. Az élet megannyi szakaszból áll, elkerülhetetlenek a szakadékok, melyekbe észrevétlenül lökjük bele magunkat. Jöhet bármilyen szívfájdalom és bármilyen megoldhatatlannak látszó helyzet, meg kell tanulni túlélni.
Ok. Igenis minden okkal történik. Ugyan a saját életünkért csak és kizárólag mi vagyunk felelősek, de nem szabad elfelejteni, hogy minden, ami velünk történik,tanítani szeretne valamit. És az élet addig fogja elénk dobni a hasonló helyzeteket, amíg végre hajlandóak leszünk tanulni belőle. A túlélés is pontosan erről szól.
Elfogadás. Ha nem fogadod el, nem tudsz tovább lépni. Akkor csak harcolni fogsz a legyőzhetetlen ellen. El kell fogadnod a kialakult helyzetet és vele együtt elfogadni azt, hogy ennek is megvan az oka, amit lehet, csak sokkal később fogsz megtudni. Egy nagyon rossz helyzet lehet, megóv egy sokkal rosszabbtól. Nem tudhatod. De leginkább ne is akard tudni. Csak fogadd el. És fogadd el a saját döntéseidet. Te döntöttél, nem lehetsz dühös senki másra.
Meg kell találnod azt a dolgot, ami feltölt. Ami elrepít a negatív gondolatoktól. Meg kell találnod azt, amiért képes vagy odaadni az utolsó lélegzetedet, amibe képes vagy belehalni, ami egyet jelent a mindennel. Mert a nehéz pillanatokban erre is szükséged lesz. Bármennyire is szeretnéd könnytengerben úsztatni magadat, használnod kell ezt a mentőcsónakot.
Meg kell tanulnod elfogadni és meg kell tanulnod feltöltődni, az élet minden pillanata egy tanmese, minden a tanulásról és a tapasztalásról szól. Éppen ezért túl kell élned a lehetetlent. Hinned kell. Leginkább magadban és az értékeidben. Dobj ki mindent, amire nincsen szükséged. Helyet kell csinálnod az újnak. (forrás)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése