2025. október 26., vasárnap

Hosszú hétvége/4.

Nem adja vissza a kép: mesés reggeli napsütésben csodás őszi színek tündököltek.


Nagyon hideg volt, az északi part teljes párába burkolózott.


Elkezdtek sorakozni a teendők a fejemben: utolsó itteni nap, pakolni kell, jövő héten mennyi orvosi időpont, mennyi tennivaló..., aztán a már szokásos "most most van", "most itt állok a teraszon", "most nézem a gyönyörű Balatont"- gondolatokkal visszarántottam magam az adott pillanatba.

Reggeli.


A szobában volt egy nagy szőnyeg, tökéletes a gyógytornához.


Reggeli előtt levittük a cuccost a kocsiba, így kajci után indulhattunk. Hazafelé Nagyszokoly.


És temető Tamásiban is, Hőgyészen is. Öt hónapja nem jártam erre...

Mentünk keresztanyumhoz is, megint mennyei ebéddel várt minket.


Három óra után indultunk haza, mivel én nagyon nem tudok sötétben vezetni, hogy hazaérjünk még szürkület előtt. Szekszárd után az autópályán eleredt az eső is, sötét még nem volt, visszavettem kicsit a tempomatból, így időben, világosban értünk haza. 

A jövő hét -annak ellenére, hogy M. táppénzen van, én meg szabadságon az őszi szünet miatt, tényleg húzós lesz, kapásból hétfőn 2 orvosi időpont, meg a többi tennivaló, úgyhogy össze kell kapnom magam, hogy pihenni is tudjak a következő sulikezdésig.

 

2025. október 25., szombat

Hosszú hétvége/3.

Reggeli.




Séta.


Frei kávé. Vagyis nekem limonádé.


Alma fesztivál. Napkukucska.


Óriáskerék.




Fentről labirintus.


És lent.


Fánk csúszda, nagyon jó volt!



Aztán jött az, ami 51 éve nem történt meg. Tamásiban augusztus 20-án rendezik meg a Tamási Lovasnapokat. Minden évben ott voltunk a búcsúban, de soha nem mertem felülni a körhintára. M. itt Siófokon már 2 napja mondogatta, hogy felülünk. Én megmondtam: nem. Amikor odaértünk, láttam, hogy mini kislányok szó nélkül felülnek. Na, mondtam, ha ők nem félnek, neámmá, hogy én ne próbáljam ki! Hát tele volt a gatyám, és végig szédültem (M. hátát néztem, hogy ne forogjon minden), de kibírtam. 🙈



Séta.



Délután pihenés.

Vacsora. Emberes adag volt. A limonádé pedig issteni.


És hamarosan alvás, holnap hazaút, megint sokat kell vezetnem.

(Megjegyzés, már vasárnap, otthonról. Amikor sétahajózni mentünk, azt hittük, nagyon húzós az ára. Aztán ezen a napon kiderült, hogy az "szinte ingyen" volt. Mi a betegségem miatt sehol nem voltunk nyáron, se nyaralni, se egyet sütizni, az autóm is 99.9 %-ban csak állt, így ezen a hosszú hétvégén nem fukarkodtunk, megettük, amit megkívántunk, ezen a fesztiválon is felültünk mindenre és kipróbáltuk, amihez kedvünk volt, de ez egyáltalán nem olcsó. Belegondoltam: eljön ide egy család akár csak egy gyerekkel, ha az mindent kipróbál, az egy kisebb vagyon. És ugye egy csúszás nem csúszás, egy dodgem nem elég (...). És volt lufiárus, kajás bódék, vattacukor (...). Ami pozitív volt: nem volt belépő, és a fánk csúszdánál nem tudott visszaadni a kasszában a hölgy, ezért az az egyetlen csúszásom ajándék volt. :) És -szinte hihetetlen- találkoztam eg új kis szederkényi tanítványommal. :) )

2025. október 24., péntek

Hosszú hétvége/2.

1. nap itt

2. nap:

Reggeli.



(A régi önmagamhoz képest, amikor vagy 3-szor mentem vissza telepakolni a tányéromat, ez igen szerény teljesítmény. Ahhoz képest viszont, hogy két hete még ennek a töredékét sem tudtam megenni, határozott fejlődés.)

Séta.



Fre kávé. 


Érdekesség: iiimádtam mindig a kávét, a freikávét is. Amióta gond volt a vesémmel, minimális kávét iszom, még a freiben is limonádét rendeltem inkább...

Az 50. szülinapomra kaptam a kolléganőimtől könyvutalványt. Mivel "szembejött" Siófokon egy bolt, hát az utalványok végére jártam. (A Buda könyvet el is kezdtem olvasni, az 50. oldalig jutottam a hétvégén.)


Sétahajózás.










Ebédet nem ettünk. Én megéheztem félután 4 körül, ettem egy húslevest (mennyei volt).



Estefelé.




Vacsora.


Lógó üveg.



Olvasás, alvás.

 

2025. október 23., csütörtök

Hosszú hétvége/1.

M. ötlete: menjünk el a hosszú hétvégén Siófokra. Talált egy last minute foglalást. Indulás október 23-án, csütörtökön.

Balatoni lány vagyok, Siófokon születtem. Amíg Tamásiban laktam, csak felültem a buszra és egy óra múlva már fürödhettem a Balcsiban. 

Őszi hűvösben érkeztünk. 



Vacsora: spagetti carbonara.


Lógó üveg. Ez a hely neve.



Maminak voltak ilyen székei, amik Hőgyészről elkerültek anyuhoz Mohácsra.


Viszonylag korai alvás. (Én nagyon elfáradtam, én vezettem.)