Itthon, 3. nap, vendégségben

Csodaszép idő, kis forgalom, vezetés... Szeretem. Ma anyuéknál voltam (mostanában a pénteki osztrákból hazaérés után vasárnap elugrom hozzájuk). Vittem a reggelit:

Jó volt látni anyut és mamit, kicsit beszélgetni, megölelni őket. A kert idén is csodaszép:

Belelóg az ujjam, de amúgy nagyon szép a nárcisz.

Ez az egyik kedvenc mai képem.

Ez a másik mai kedvenc fotó.

Anyu levesei mennyeiek.

A tegnapi tonhal salim maradékát is vittem.

Desszert: sült oldalas vele sült répával. Két ilyen adagot ettem.

Mami már nagyon nehezen megy, de kocsival még rábeszélhető egy-két dologra, délután felvittem a keresztszüleimhez. Őket is jó látni, és ott voltak unokanővéremék is a legminibb rokonommal, a kis Z-nal, aki meseszép kis gyerkőc.

És amire hazaértem, épp elcsíptem a naplementét. :)

M. is felugrott még.

És a vacsi is megvolt.

V. pedig írt napközben, hogy megcsinálta. Tegnap beszélgettünk vele a vezetésről. Hogy még sosem vezetett egyedül haza, 220 km-t. Meséltem neki az én élményeimet, az osztrákot is, és hogy legyőzve a félelmet egyszer (!) kell megcsinálni, aztán már nem lesz gond, és nem mellesleg hatalmas önbizalmat ad. Hát megcsinálta, minden gond nélkül elérte a célját és büszke magára. Hát én is nagyon büszke vagyok rá! :)

Itthon, 2. nap

Hát a tegnapi hazaérkezés után igazán belecsaptam a lecsóba. Hatkor keltem és egy egy órás délutáni alvást leszámítva egész nap úton voltam. Nagyon rövid az itthoni két hét, mindig van hivatalos ügyintézés, hétfőn ugye megint fogászat, és ettől függ, hogy hogy oszthatom be onnan a napokat (ha kezelésre kell járni, maradnom kell Mohácson).

Reggel volt egy kis nyögvenyelős torna, de nem is írom le, nem számítom csak mini mocorgásnak. Egész délelőtt a városban, ami gyönyörű.

Idei első piac. Imádom.

Volt kenyér és süti sütés is.

Este pedig Duna-parti dumaparti V-val.

És M. is felugrott még.

Még ez után, késő este kaptam egy nagyon kedves meghívást szerdára.

Csodás nap volt, rengeteg kisebb-nagyobb pozitív energialabdaccsal, igazán feltöltő, értelmes; mindez nagyon kedves ismerősökkel a meseszép Mohácson. 

R: 2 vajas-paprikás kenyérkém, keto kávé

E: tonhal saláta

V: sült darált hús, baconbe csavart spárga.

Itthon, 1. nap

Hajnali négykor ébredtem. Nagy boldogságban: megyek haza! Hoppá, még korán van... Visszaaltattam magam, majd hatkor ugyanolyan boldogsággal, mint két órával korábban, kipattantam az ágyból. Készre csomagolás, A. ellátása a váltásig, egész gyorsan telt az idő. A. hozta a formáját, de nem vettem komolyan. Huszadszorra pakoltatta át velem a tegnap, a születésnapjára kapott virágokat, és egyszer csak megjelent, kezében az egyik csokorral.

- Ezt neked adom. 

Annyira meglepődtem ezen a -normális- emberi gesztuson, hogy átöleltem és adtam neki egy nagy puszit. Na, ezen meg ő lepődött meg, úgyhogy kvittek voltunk. :)

Viszonylag gyors volt a hazaút. Sikerült egész sokat bóbiskolnom és szó szerint átaludtam Ausztriából Magyarországba.

Már egy ideje gy csinálom: nincs evés a hazautazós napon. Reggel rengeteg vizet öntöttem magamba, amíg volt hol üríteni, de aztán az úton nagyon keveset ittam. Eddig totál problémamentesen ment a nem-evés, ma nem. Éhes voltam. Nagyon. A mekinél, ahol megálltunk Bábolnán, szívesen ettem volna egy kis krumplit, aztán lemondtam róla: nem laknék jól vele, sőt még éhesebb lennék. Itthon ettem két adag mangalica sült szalonnát (a képen ez 1 adag) és 1 szelet kenyérkémmel kitunkoltam a zsírját a serpenyőből. Nem voltam utána éhes és -nekem- ez értelmesebb étel a sült krumplinál (sőt szerintem finomabb is, de hát ez ízlés dolga).

Itt is köszönöm M-nak a sok segítséget és V-nak előre a holnapi talit. :)

Csak egy gondolat

Ha csak ülsz, elrepül az idő.

Ha csak nézel, elfolynak a percek.

Ha nagyon fáradt vagy, elalhatsz, de tehetsz is valamit, csak egy apróságot.

Ha szétmegy a fejed, bekaphatsz egy pirulát, de ihatsz egy (két...) pohár vizet is.

Ha mára minden túl sok, legelőször is kapcsold ki a gépet. Igen, a telefont is.

Ha csak egy kis békére vágysz, nézz meg egy virágot. Vagy nyisd ki az ablakot és hallgasd pár percig csukott szemmel, ahogy csiripelnek a madarak; nézd, ahogy leszáll az éj, ahogy percről percre változtatja az égbolt a kékjét.

Csukd be pár percre a tested és lelked ajtaját, hogy csend legyen. Benned. Ha sikerül elraktároznod a csendet, a kéket, a csivitet, a virág színes szirmait, idézd fel magadban, ha akedved szomorúba kezdene fordulni. Nincs mindenkinek sok eszköze a relaxálásra, ez egy ingyenes, könnyű, egyszerű módszer, amit bárki, bármikor használhat.

Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha

Nooormális?!

Avagy kimenő ma másodszor.

Amivel semmi gond nincs, no de éjjel 21.30-tól 22.15-ig?!

Így lett a mai összes 18 km.

És ez itt ennek a miniatűr falunak az egyébként nagy forgalmat lebonyolító vasúti pályaudvara. Váróterem kivilágítva, nyitva, tiszta. Ugyanígy az előtér, az aluljáró, a peron. Se egy eldobott csikk, se egy zsebkendő a földön, nincsenek pisifoltok és pisiszag, felújított, pici, de nagyon takaros hely működő, kivilágított, nem betört üvegű órával. Le a kalappal.

Ausztria 14/14.

Tegnap nyugodt nap volt, de fárasztó. Ma egész délelőtt nyugság volt, aztán jött A. lánya és elvitte magához A-t. A-nak születésnapja van, a 89. 

Én pedig elkirándultam Schöngrabernbe (fotók és bejegyzés itt), 15km, aztán hatalmasat tusoltam, hajat mostam, kimostam a ruháimat (reggelre megszáradnak), felporszívóztam, csomagoltam. Hiszen holnap (édes Istenem, végre!) utazom haza.

Kimenő :)

Nagyon ritka, de nagyon jó, amikor több óra kimenőt kap az ember egyszerre. Nemcsak azért, mert ennyi idő alatt tényleg kicsit ki lehet kapcsolódni, hanem azért is, mert az ember még gyalog is eljut kicsit távolabbi helyekre. Ma Schöngrabernben voltam, főleg mezőgazdasági utakon.

A domb mögött hagytam Hetzmannsdorfot.

Schöngrabern amúgy nem igazán schön, viszont vannak szép részei.

Például egy meseszép román temploma.

Balra az általános iskola. Aranyos.

Kis imafülke, a templom belsőből lehet lemenni, a fotó nem a legjobb, de élőben gyönyörű, ólomüveg ablakokkal.

Álomszép:

A szerintem legtüneményesebb ház a településen:

A távolban látszó templom Aspersdof, ott voltam legutóbb.

Hálásan köszönöm!