Mozgás összefoglaló (36. hét)

Kemény hét volt ez is. Rengeteg munka, magamra annyi időm sem volt, hogy a hajamat megmossam. De vannak előtte-utána képeim, amik iszonyat jó motivációk. Csak rápillantok egyre és tudom: nekiállok az edzésnek és meg is csinálom.

A kajámat nem kell tartanom, a keto, pontosabban minden, amit megehetek fogyasztása nem nyűg. Nem számolok makrókat, ha éhes vagyok, eszek. Csodásan működik. A munkaidő miatt nagyon megváltozott az étkezések időpontja. Igazából késő délután és/vagy este lenne rá jó alkalom, ez az IF (időszakos böjtölés) lenne, de próbáltam már, csak ideig-óráig működik, úgyhogy máshogy oldottam meg egyelőre. A mozgás pedig kell, hiányzik, ha elmarad. De nem maradt el. Akkor sem, amikor nagyon fáradt voltam. És ezért büszke vagyok magamra, és már csak ezért is megéri.

H	K	SZE	CS	P	SZO	V
edzőterem	-	edzőterem	-	edzőterem	-	HIIT

Az én kis telefonom szerint ezen a héten is hasonlóan teljesítettem, mint múlt héten. Jó is, hogy nem próbált most hatni a lelkiismeretemre, mert az akkor is tiszta lenne, ha a héten 10 métert sem haladtam volna. Mert elég rendszeresen átmozgatom magam. És azért is, mert már több mint 1400km-t futottam-gyalogoltam idén!

A héten:  23.5 km.

2017-ben eddig összesen: 1438.15 km.

A 37. naptári héten lesz 3 hónapja, hogy edzőterembe járok. A héttől új edzésterv, juj, izgi nagyon!

Mozgás 1-2. hét itt

Mozgás 3. hét itt

Mozgás 4. hét itt

Mozgás 5. hét itt

Mozgás 6. hét itt

Mozgás 7. hét itt

Mozgás 8. hét itt

Mozgás 9. hét itt

Mozgás 11. hét itt

Mozgás 12. hét itt

Mozgás 13. hét itt

Mozgás 14. hét itt

Mozgás 15. hét itt

Mozgás 16. hét itt

Mozgás 17. hét itt

Mozgás 18. hét itt

19. hét itt

20. hét itt

21. hét itt

22. hét itt

23. hét itt

24. hét itt

25. hét itt

26. hét itt

27. hét itt

29. hét itt

30. hét itt

32. hét itt

33. hét itt

34. hét itt

35. hét itt

Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha 

Vasárnap

Tegnap anyuék padlásán előkerült sok régi tanítási "segédletem", és új kincsek is, amiknek a gyerekek nagyon fognak örülni az iskolában. A rózsaszín babzsák már több száz gyerkőc kezében megfordult német órákon, a csodaszép Teddy-vel pedig még csillogóbbá fogom varázsolni az eddig is boldog-kíváncsian tágra nyílt gyerekszemecskéket. 😊

A kis szatyorban az étkem, dobozolva-csomagolva. ✔

A súlyzónak kiválóan beillő mázsás könyv-hegy már a szatyorban. Ma pár óra (alatt) sikerült már előkészülnöm a jövő heti tanításra. (100%-osan úgysem lehet: mindig az adott helyzet határozza meg a hogyan-továbbot.)

Gyors esti rutin, és ma kivételesen lesz idő alvás előtt egy kis olvasásra. 😊

Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha 

Mai edzés: láb HIIT ✅

Ez a kép olyan helyen van, hogy gyakran lássam.

Amióta megkezdődött a tanév, tényleg szörnyen zsúfoltak a napjaim, csütörtökön szó szerint reggel héttől este hétig az iskolában voltam, a hétvégéim még rászánom a felkészülésre. Elfáradok nap végére, tényleg sok ez most. Viszont nem maradt ki a héten edzés, még a múlt heti hétvégi elmaradt lábazást is megcsináltam ezen a héten. És ebben sokat segít ez a montázs. Ha csak arra gondolok, hogy a saját tunyaságom, lustaságom, halogatásom, kifogásgyártásom miatt képes voltam harminc évesen úgy kinézni, mint az első fotón, már el is száll a fáradtságom, már nem is érdekel más, csak az, hogy azt a fél-másfél órás edzést akkor is megcsinálom. Tudom, miért teszem.

A mai:

- bemelegítés

- 1 p ugrókötél

- 15 kettlebell swing

- 1 p ugrókötél

- (lábanként) 15 kitörés

- 1 p ugrókötél

- (lábanként) 15 climbers

- 1 p ugrókötél

- 15 jumping jacks

(30 percig)

- 5km levezetés

- nyújtás.

Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha 

Motiváció

"42, 43... Vajon milyen leszek 44 évesen? Az, hogy melyik fotón milyen vagyok, teljesen szubjetív, amiről írni akarok, az a motiváció kérdése. Sokan kéritek azt, hogy a motivációban segítsek, nehezen határoztok meg célokat magatoknak. Magam sem tudom, hogy a motiváltság tanulható-e, vagy inkább az alaptermészet része, én valahogy mindig találok új célt, amiért dolgozhatok. Az új célok a legritkábban a külsőmmel kapcsolatosak, a megjelenésem azzal függ össze szorosan, hogy mennyit dolgozom az adott célért. Most az úszás izgat és mivel a lábam jobb, visszajött a futás, nyilván ezek miatt szálkásodtam le, no meg azért, mert az étrendemet továbbra is fegyelmezetten tartom. Utóbbi mindennek az alapja, erről már sokszor írtam.

Nos, hogy mivel motiválom magam? 

1. Kerülöm a rutint, szeretek új dolgokat tanulni, bővítem a gyakorlatok repertoárját.

2. Nyitott vagyok, új sportágakba is szívesen belekezdek.

3. Imádok sportolni, nekem ez nem teher.

4. Attól, hogy új dolgokat tanulok, új információkat tudok meg magamról, ami hasznos az edzősködésben is.

5. Tudom, hogy a sport csak ad (erő, kitartás, állóképesség, ügyesség, egészség, jobb megjelenés), el sosem vesz.

6. A sport által rengeteg új barátságra tettem szert.

7. Példát mutathatok nektek és Lulunak.

8. Arra szerződtem magammal, hogy a legtöbbet hozom ki az életemből, magamat nem csaphatom be.

9. Nem esek abba a hibába, hogy mással versenyzek: ő gyorsabb, mint én, neki szebb izomzata van, amaz meg jobban úszik, egy ellenfelem van, a tegnapi önmagam.

10. Alapvetően ez nem harc és küzdelem, hanem játék: kaptam egy testet, amely nem tunyaságra, hanem mozgásra lett kitalálva, izegni-mozogni akar és nem a számitógép vagy a tévé előtt görnyedni - és a test okos, ezt meg is hálálja. Ezért megkapja, ami jár neki, és ez így is marad, amíg mozog kezem-lábam "

forrás

Szombat

Anyu istenien főz. Szinte mindegy, mi van a fazékban, abból mennyei manna lesz.

Resztelt máj... Imádom, és ezer éve nem ettem. 

Volt nagy meglepetés. Torta. Nekem. 

Idén rohanósra sikerült a szülinapom, és valahogy elmaradt a torta. Egyáltalán nem bántott, bár eddig 42-szer mindeig volt tortám, de hát anélkül is 43 éves lettem. Már el is felejtettem, hogy nem volt tortám, de anyu nem. Őt bántotta, így ma "pótolt". A szokásos kreatív módon:

Megint hatalmas pakkot kaptam a kertből.

- Te a rohadt paradicsomot fényképezed?? - kérdezte anyu.

Szerintem gyönyörű. Benne van egy teljes élet. A reményteljes magszórás, palántázás, a bizakodó locsolás, a mosolycsaló virágzás, az esőcseppek zuhogása, a napfény perzselése, az örömhozó termés, a színek játéka: zöld-rózsaszínes-narancs-piros, aztán a fonnyadás, a bogarak-rovarok munkája... A képen már rajta van a jövő is: lepottyan majd, felbomlik, a magjából pedig az új tavaszon új hajtás sarjad. Ez a paradicsom egyszerűen gyönyörű.

Az a nap, amelyik nevetés nélkül telik el, elvesztegetett idő.

(Charlie Chaplin)

Mamival rengeteget lehet nevetni. Mindig van valami elszólása és/vagy beszólása, és ha elkezdi a "Marcsikám /anyu, azaz mami lánya/, ez nem így szokott lenni..." kezdetű mondatát, akkor az ember előre felkészülhet egy nagy poénra. Novemberben lesz 88 éves. Még jól van, ha kell, főz, liheg közben, de elmosogat, varr, köt, horgol, olvas... És ahogy hajat szárít! Imádom. Ezt a világon egyedül csak ő tudja így. A tenyerét ráteszi a fejemre, az ujjaival valamiféle hajba túró mozdulatokkal választja szét a tincseket, hogy mindenhová jusson a szárítóból levegő, a jóleső libabőr futkozott rajtam tőle ma is. 43 éve odavagyok ezért az érzésért.

És anyu becsomagolta a maradék kajcit, így holnapra is van isteni ebéd. :)

(Ja, és reggel az edzést is megcsináltam indulás előtt.)

Mai edzés: mell-hát AMRAP ✅

AMRAP: As Many Rounds As Possible (in X minutes): annyi kör, amennyi csak lehetséges (x idő alatt).

• Választottam 4 gyakorlatot:

- fekvenyomás rúddal

- tárogatás kézi súllyal

- áthúzás kézi súllyal

- döntött törzsű evezés rúddal+rúd emelése mellhez, innen felnyomás.

• Odakészítettem az eszközöket.

• Megnéztem az órát: innen 20 percig csinálom.

• Pihenésként 1 p ugrókötelezést tettem be.

• Egy ismétléssel kezdtem minden gyakorlatból, majd ugrókötél.

• Aztán 2 ismétlés, ugrókötél.

• Majd 3 ismétlés, ugrókötél.

• Addig emeltem az ismétlések számát, amíg letelt a 20 perc.

Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha

Péntek

Tegnap megvolt az első kézműves szakkör. Bárki jöhet, aki szeret ügyködni, elsőtől negyedikig, mindegy, milyen szinten van a kézügyessége. Születtek mutatós és érdekes őszi fák ujjbegy-festéssel, de mindegyikü(n)k jól érezte magát.

Amióta fut az "újra tanítok" program, roppant egyszerűek az étkeim. A mai vacsorámhoz kivettem a fagyóból két Lottó szeletet és készült hozzá egy keto tea.

A Mohács-Pécsvárad útvonal csodaszép, de az utak állapota siralmas, botrányos, katasztrofális, kritikán aluli, szégyenletes. Aki járt már arra, annak nem kell bemutatnom. Reggelizni nem tudok munkába indulás előtt, mert nem marad meg a gyomromban az úton. És minden túlzás nélkül napi szinten imádkozom, hogy az autóm bírja ezt a terhelést... Van egy hosszabb út Pécsváradra, Véménd felé. Nem nagy kerülő, és jó az út. Ma arra jöttem haza. Lemértem: 10 perccel jöttem többet, a gyomrom a helyén maradt, az autó(ba)n nem mozdult el minden, ami elmozdulhat, nem kopogott-zörgött-csapódott, mint a másik úton. 

Ma, amint hazaértem a munkából, nekiláttam a tegnap este felírt dolgoknak. Gondolkodtam rajta, hogy ledőlök fél órára, mert az energiaszintem közelített a nullához. De nem tettem. Egész héten úgy néztem ki, mint egy munkamániás, mert szinte állandóan a suliban voltam, aztán éjjel itthon folytattam a sulis munkát, így semmi, de semmi időm nem volt. Se magamra, se a lakásra, se az autóra, se az ismerősökre. Kitakarítottam, és mielőtt rendbe tettem volna az autót, kénytelen voltam kicsit pihenni, mert már nem láttam a fáradtságtól. Időm nem sok volt, a "sziesztát" választottam. Nálam ez azt jelenti, hogy félig ülő helyzetben fekszem az ágyon, becsukom a szemem és igyekszem nem gondol(kod)ni. Előtte beállítom a vekkert, 30-40 perc múlva csörög. Na ilyenkor nem szabad visszacsukni a szemem, mert akkor reggelig alszom. A szieszta után végre elmentem boltba (legalább tojás legyen itthon meg kávé...)... Aztán jött a sávozás a jövő hétre. 

Konkrétan megint az egész hét "foglalt", és ugye kék színnel jelölöm az "én-időt", amikor mondjuk elmennék sétálni, megmosnám a hajam, olvasnék legalább egy oldalt (...). És ez még az ideális esetre készült terv, amit leginkább az tud megváltoztatni, ha hosszabbodik a suliban töltött idő. Már most tudom, hogy lesz változás, van néhány határidős dolog, ami pont erre a hétre kell majd. Persze papírmunka...

Az étkezési tervemnek már ez az elnevezés is túlzás: a múlt hetit prüttyentettem át kicsit, a hétvégit majd pénteken írom (erre a hétre nem terveztem hétvégére, nem leszek itthon szombaton, vasárnapra meg valószínű kapok maradékot).

Nem olvasom újra a bejegyzést, remélem, sikerült érthető mondatokat formálnom és hogy nincs tele elgépeléssel meg helyesírási hibával... Szpátty...

Csütörtök

"Amikor a sas eléri a megközelítőleg 40 éves kort, a karmai hosszúak és görbék lesznek, nem teszik lehetővé, hogy elkapja a prédáját. A csőre is túl hosszúvá és görbévé válik, így már enni sem tud. A szárnyán és a mellénél lévő tollak sűrűek és nehezek lesznek, ami megnehezíti a repülést.

Ekkor ő a szikla tetején lévő fészke felé repül és a csőrével elkezdi ütögetni a sziklát, amíg a csőre le nem esik… majd utána kivárja, amíg újra megnő a csőre. Ezután a karmait tépi ki… Mikor az új karmai is kinőnek, arra használja őket, hogy kitépje a megvastagodott tollait a mellkasáról és a szárnyairól. 5 hónap fájdalom, éhezés és szenvedés után újra erős a csőre, élesek a karmai és könnyedek a tollai, a sas akár 30 évet is élhet még és újra el tudja kapni a prédáit." /forrás: bidista.com/

Valahol mélyen bennem lakik a sas. A karmai a megszokásaim. A csőre az elvárásaim. A tollai a maximalizmusom. 

Bölcs

"A segítők mindig készen állnak. Emberek, angyalok, látható és láthatatlan lények egész serege. De addig nem indulhatnak a segítségedre, míg te - önmagadtól - a föltápászkodás és fölemelkedés nagy erőfeszítéseit nem teszed meg."

Müller Péter

Hétfő, kedd

Jönnek kérdések ketogénezőktől: Miért nincs minden nap új ketós recept? Mostanában nem sütsz? 

(...) Nem vagyok ezzel népszerű, de az a véleményem, hogy a ketogén nem a hagyományos sütik átalakítva készített verzióiról szól, sőt nem is a maglisztekről. Hús, hal, tojás az alap szerintem, zöldség, ha idénye van és valaki nagyon szeretné, marék bogyós gyümölcs. A lehető legfrissebb, legfeldolgozatlanabb formában.

(Tegnapi vacsorám: cukkinis rántotta kis paradicsommal, paprika. Ennek a másik felét vittem ma ebédre marék mandulával.)

Jönnek kérdések ezer témában: miért nem írok az ápolásról, miért nem írok többet a tanításról, miért nem írok minden este naplót... Szívesen írnék, de -most is őszinte leszek- nincs mindig időm, nincs mindig kedvem, van, amikor tudom: képtelen lennék normálisan fogalmazni, van, hogy túl sok dologról szeretnék írni, van, hogy bennem is kusza, amit ide azért egyértelműen illenék lejegyeznem...

Sok-sok téma szerepel a blogon: CH-számolós diéta, ketogén (...), rengeteg edzésfajta, motiváció, receptek, bölcs gondolatok, és a munkaköreimmel kapcsolatos dolgok (ápolás, vendéglátás, tanítás), család, FlyLady, egyebek. Egyik témát sem tudom kidomborítani vagy előtérbe helyezni tudatosan, hiszen ez egy személyes blog, a virtuális naplóm, leginkább az adott élethelyzetemről kerülnek ki a bejegyzések.

Miért nincs mostanában annyi motiváció? Mert szerencsére kevesebbet kell motiválnom magam, például az edzéseket legtöbbször simán megcsinálom, mert TUDOM, miért teszem, mert meg AKAROM csinálni, mert ÉRZEM, milyen jó hatásai vannak. (És érdekes módon: amióta az edzéssel így vagyok, minden másban is kevesebb a hezitálás. Ha csak egyet említek, azok tutira hisznek nekem, akik ismernek, mert ez az, amit a világon talán a legjobban utálok a vasalás mellett: a mosogatás. Nemcsak, hogy szinte mindig mindent azonnal elmosogatok, hanem még a mosogatót is kitörlöm, sőt kifényesítem. Én, aki szó szerint addig szokta gyűjtögetni a mosogatnivalót, amíg kénytelen volt megcsinálni, mert elfogyott a tiszta evőeszköz, tányér, pohár...)

Miért nincs több kép a tanítványaimról? Egyszerű: nem szeretnék jogi procedúrát. (És van ezzel kapcsolatos új törvény, majd még utána kell néznem.)

Miért nincsenek fent a napi/heti menük? Mert nincs bennük semmi új. Nem látom például értelmét, hogy minden nap lefényképezzem a reggelimet, a vajas-paprikás kenyeret keto kávéval. Vagy az ebéd-vacsora rántottát. A lecsót. A marék mandulát. (...) (Október közepéig ilyesmi a menüm, majd még lesz hozzá tonhal és kolbász, az még van a speizban/hűtőben. Mert hogy csak akkor kapok majd fizut, az utolsó júniusban volt, és közbejött az autón egy komplett fék csere, potom 55 ezer forintért. No ezt valahol meg kell spórolni.)

Miért nincsenek fent új előtte-utána képek rólam, vagy a súlyzós edzés "okozta" változásról? Normál a súlyom, normál az alkatom. Ezen olyan hatalmas változás ilyen rövid időn belül szinte fizikai képtelenség. Még csak 2.5 hónapja járok terembe. Centikben van fogyás, néhány ruhámon is érzem, de 43 éves vagyok, nő, az izmosodás nem az a ripsz-ropsz változás, és nem is testépítő versenyre készülök. Szóval az én szememben "önajnározásnak" tűnne, ha hetente posztolnék erről. Havonta-kéthavonta majd jelentkezem "beszámolóval".

...

Új munkahelyes helyzetjelentés: tündér-barátságos helyen dolgozom. A kollegáim is ilyenek. És a gyerekek is. Nincs ok arra, hogy idegesen menjek dolgozni. Mégis sokat izgulok, mint anno a vizsgák előtt. Ideges-izgatott vagyok, hogy vajon hogy sikerül az óra. Pedig ennek semmi értelme. Sok-sok év tapasztalat van a hátam mögött, a gyerekek együttműködőek, sokat játszunk, viccelődünk, nevetünk (...). Érzem, hogy a "sors" ide is tanulni küldött. Írtam már: meg kell tanulnom elfogadni a szeretetet. Emellett nem szabad túlzott elvárásokkal lennem önmagam felé. 

A suli hátsó kertje Mila/Mili/Milli cicával:

És az udvar, ahol jó időben lehetek lyukas órában -tanári szoba híján-, igazán mesés:

Mai aranyköpés:

- Úgy tudok az internetekről, hogy mindent meggyakoroltam. (V., 1. osztályos.)

A beszélgetésünk alapján lefordítva: Azért tudok internetezni, mert van otthon és sokat használom.


Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha
Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha

Helyzetjelentés szeptember 1.

Helyzetjelentés július 1. itt

Helyzetjelentés augusztus 1. itt

Hogy megéri-e? Többszörösen is. Sokszor írtam már: az edzőtermi edzés engem kikapcsol, feltölt. Nekem ez egyfajta meditáció. Nagyon élvezem. Igen, akkor is, ha fáj. Igen, akkor is, ha rendesen kitikkaszt. 

A mostani helyzetjelentéshez nem teszek fel fotót. Egyetlen ok miatt: a táblázat mindent elmond. Olyan ez, mint a tükör: totálisan őszinte. Hogy megéri-e mozogni, edzeni? Nézz a táblázatra:

(164 cm)	2017.06. 01.	2017.09.01.
mell	92cm	89cm
derék	80cm	77cm
csípő	89cm	86cm
comb	59cm	56.5cm
kg	62.4	62.1

A tabellából ki akartam most hagyni a súlyt (helyesen tömeget). Csak azért hagytam benne, hogy láthassa az, aki olyan, mint én voltam pár éve, aki naponta, vagy naponta többször is a mérlegre ugrál: nem az a szám a lényeg, amit mutat. Hanem amit a tükörben látsz, amit a centizésnél tapasztalsz vagy a ruháidon érzel.

Ne feledd: mindig megéri.

Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha

Mai edzés: láb ✅

Tegnap írtam a múlt heti mozgás összefoglalóban, hogy a 3. termes edzés kimaradt. Jelentem, nem halogattam, ma munka után bepótoltam. 😊

Gyakorlatok itt.


Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha

Mozgás összefoglaló (35. hét)

H	K	SZE	CS	P	SZO	V
-	edzőterem	kardio	edzőterem	kardio	-	-

Múlt héten kezdtem egy új munkahelyen. Az órarendet ezen a héten hoztuk össze. Húzós volt ez a hét, így a hétvégi edzés elmaradt. Nagyon kora hajnalra vagy nagyon késő éjjelre tudtam volna bepaszírozni, de annak nem sok értelmét láttam, ráadásul a terem sincs nyitva olyankor. Volt négy edzés a héten, az alvás pedig fontos része az alakformálásnak is, és szerintem létfontosságú. Rengeteg dolgom volt, itthon felkészültem egy teljes hét letanítására, így hát úgy döntöttem: a hétvégi edzés elmaradása nem tragédia. Akkor lenne, ha hetek, hónapok maradnának ki.

Ezt írta nekem a telóm Health programja:

Mondtam neki, hogy ne elégedetlenkedjen, nem vagyok én gép, mint ő, a km-gyűjtés mellett még ezer más tevékenységet végzek. 😉 És ahhoz képest, hogy idén nincs célom vele, már 1400 km-t mozogtam. Szóval én elégedett vagyok. 😊

A héten: 24.2 km.

2017-ben eddig összesen: 1414.65 km.

Mozgás 1-2. hét itt
Mozgás 3. hét itt
Mozgás 4. hét itt
Mozgás 5. hét itt
Mozgás 6. hét itt
Mozgás 7. hét itt
Mozgás 8. hét itt
Mozgás 9. hét itt

Mozgás 11. hét itt

Mozgás 12. hét itt

Mozgás 13. hét itt

Mozgás 14. hét itt

Mozgás 15. hét itt

Mozgás 16. hét itt

Mozgás 17. hét itt

Mozgás 18. hét itt

19. hét itt

20. hét itt

21. hét itt

22. hét itt

23. hét itt

24. hét itt

25. hét itt

26. hét itt

27. hét itt

29. hét itt
30. hét itt
32. hét itt

33. hét itt

34. hét itt

Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha 

Hétvége: versenyfutás...

... az idővel. A "hogy a kecske is jóllakjon, és a káposzta is megmaradjon", ahol jelen esetben a munka a kecske, jómagam a káposzta, úgy módosult, hogy a kecskének jól kellett laknia, a káposzta kicsit háttérbe szorult, de csak azért, hogy az elkövetkező héten a kecske menjen a saját útján, a káposzta pedig pihenhessen és növekedhessen amellett, hogy megmarad. Magyarul: egy hétre előre készültem a munkahelyre, kész 22 (azaz, mivel osztott tanrend van, 22x2, vagyis 44) óraskicc. Szombaton reggeltől este fél 12-ig, és vasárnap reggeltől délután 3-ig dolgoztam rajta. Aztán készült gyors ebéd, étrend a jövő hétre és edzés beosztás, elszaladtam a boltba, a lakást is kitakarítottam, ágyneműcsere, mosás, teregetés, még K-val is sikerült pár szót beszélgetnem.

A holnapra szükséges könyv- és cucckupac mellett az előre elkészített reggelim és ebédem is csak arra vár, hogy reggel fogjam, vigyem, vegyem, egyem.

Nem kell mindig kaviár, amit egyébként még sosem ettem, nekem tökéletesen megfelel egy pár perces rántotta is ebédre. Akár napokig egymás után. Hogy ne legyen unalmas, a szombati: sertészsíron 3 tojás, csípős curry, só, aprított petrezselyem, pár csíkocska piros színű paprika felkockázva, serpenyőben megsütve. A mai: hagymát pirítottam zsíron, és kurkumával, sóval fűszereztem, a végén apróra vágott petrezselyemmel megszórtam.

Még ruhát kell keresnem holnapra, bepakolni a könyveket a hátizsákomba (irtó nehéz pakk), esti rutin, kis olvasás, majd szunya. Holnap pedig kipróbálom, hogy működik az osztott tanításszervezés-elképzelésem a valóságban. Szóval holnap én is tanulni (is) megyek az iskolába.

Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha 

Péntek: szeretetbuborék

Ment a nap a maga útján. Abban a pillanatban, amikor megszólalt az ébresztő, tudtam, hogy ma lesz az évnyitó. Az első nap egy új iskolában, újra új munkahelyen. Ha jól számolom, a 11-en. A szívem a torkomban dobogott: még sosem beszéltem évnyitón, ma fogok. Már több száz gyereket tanítottam, mégis izgultam, hogy fogadnak majd.

Hűvös volt a reggel. Csak jöttem-mentem, nem jutottam egyről a kettőre. Szinte megbénított az izgalom. 

"Csak a jelen pillanat a tiéd. Legyen az boldog vagy fájdalmas, élvezd, mert soha többé nem tér vissza."

Mély levegőket vettem, már szédültem, amikor eszembe jutottak a fenti sorok. A jelen pillanat. Igen: most itthon vagyok. Itthon. Minden csendes és nyugodt. Ne izgulj, ráérsz vele. A lakás minden pontján tudatosítottam magamban, hogy most hol vagyok, most mit csinálok éppen. És hogy minden rendben van és rendben is lesz. Arra figyeltem, amit éppen tettem. Még az odaúton, vezetés közben is figyelmeztettem magam: most itt vagyok, vezetek, szeretem.

A bejáratnál ez a kép fogadott:

Az épület már nem volt új számomra, csak a kidekorált ablakon keresztül beszűrődő barátságos, kellemesen meleg, simogató, az ablak színeitől színessé vált napfény.

Ideges voltam, kiszáradt a torkom, mosdóba kellett mennem, izzadt a tenyerem, majd' elájultam, ennek ellenére jól sikerült az évnyitó és az egész első nap. A kollegáim nagyon rendesek, a gyerekek pedig... Megismertem egy csipet csapatnyi kis csodát. És kaptam annyi őszinte kérdést, kíváncsiságot, ölelést, puszit, csillogó szemű várakozást, tündéri rajzokat, szép hangú éneklést, amit hazafelé alig tudtam begyömöszölni az autóba. Ez az óriási szeretetbuborék a lelkemben késő estére kipukkant, és könnycseppekként csordogált végig az arcomon.

Hiszem, hogy minden okkal történik. A jó is, a rossz is. Hiszem, hogy okkal kerültem ide is. És tudom, hogy az első lecke az lesz, hogy amellett, hogy tudok szeretet adni, megtanuljam elfogadni is. 

Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha 

Csütörtök: mindig az jön, ami még nem volt

A tegnap előre elkészített étek reggel a táskába került, mehettem is dolgozni. A kajcit meglehetősen egészségtelenül, munka közben dobtam be.

Sok helyen jártam ma, sok új embert ismertem meg, és voltam az előző sulimban is, jó volt látni a kollegákat.

Egész jól és gyorsan összedobom már a másnapi étket. Korántsem tökéletes, és egy darabig ez még így marad (kész a kocsim, az októberben esedékes fizetésem harmadába kerül, úgyhogy meghúzom a gyeplőt, a kész kocsinak viszont örülök!).

Munkahelyi munka után itthon folytattam: este majdnem 7-ig. Utána kellett egy kis levegő, egy kis mozgás, jött a séta.

Holnap "nagy nap", kezdődik a tanítás. Az ország több iskoláját érinti egy felső döntés (nem részletezem), a mienkét is. Így életemben először tanévnyitót tartok a két kollegámmal. (Na ja, azt mondják, mindig az jön, ami még nem volt.) Úgyhogy a csinimet már előkészítettem, még "játszós ruhát" kell a kilövőállásra tennem, a kaja ugye kész, és akkor holnap indul a tanév.

Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha