2016-ban 2016 km: teljesítve!

Már egy ideje futogattam, ahogy az időm és az asztmám engedte. Március vége volt, amikor valamiért átlapoztam a 2016-os naptárat és láttam, hogy milyen sokat futottam már idén. Ekkor határoztam el, hogy ha lehet, 2016-ban lefutok 2016 km-t.

Nem volt terv, beosztás, csak futottam, amikor kedvem volt, annyit, amennyihez kedvem volt.

Futottam betonon, terepen, amerre a lábam vitt. Volt, hogy 3 km-t, volt, hogy 9-et. Aztán egyik délután a félmaratont.

Futottam Hartheimban (Németország)...

Breisach-ban (Németország)...

Sétáltam Velencében (Olaszország)...

Mohácson...

Gyopároson...

Duna-parton...

Elfutottam Lánycsókra (nem is egyszer)...

Kölkedre (a fotót nem találom)...

Év közben levált a futócipőm talpa, de kedves Boszorkánykonyha olvasóktól kaptam két párat is, így ezeket és a saját megragasztottamat váltogatva csináltam meg a 2016 km-t...

Futottam Sitzendorfban (Ausztria)...

Lillafüreden...

Túráztam a Bükkben...

Az Abaligeti cseppkőbarlangban (a rövid és a közép túrát is)...

A Tengerszemnél...

A Hámori-tó körül...

Miskolcon...

A miskolci Vadasparkban...

Unternalbban (Ausztria)...

Hetzmannsdorfban...

A 37. heti összefoglalóban (mert minden héten írtam) 9 km volt vissza.

"Heti: 37.81km

Hátravan: 9.39km (!!!) 👍😊🏃"

Érdekes, hogy ekkor már nem az számított, hogy meglesz-e a 2016 km idén, hanem az járt a fejemben, hogy mi lesz azután, ha megcsináltam?!

És kedden megcsináltam.

Összesen: 2110.43 km...

Yes! Megvan a 2016 km!

Igenigenigen!

(Bejegyzés később.)

Hétfő, Mo./4.

Próbáltam nem figyelni rá, de a fájdalom 10-es skálán 9-es volt reggel is, délelőtt is, így voltam fogorvosnál: gyökérhártyarost-szakadás. Helyi kezelés plusz antibiotikum. Csütörtökön kontroll.

A karácsonyi lapokat megírtam. Mindig imádtam levelet írni, az már elmaradt, hiszen itt van az internet, de karácsonykor még írok lapot. Nekem ez jó.

Idén dolgozom karácsonykor, így a mostani két hétbe sűrítem a látogatást, az ajándékozást. Ma majdnem mindent beszereztem. Nincsenek nagy csomagok, inkább "figyelmesek": odafigyeltem év közben a kis elejtett "úgy szeretnék", "de jó lenne" mondatokra. (Kedves családom, ne tessetek nagy dolgokra gondolni és a beígért közös utazás csak akkor lesz, ha nyerek a lottón! (Vettem.))

Egyébként nem tudom, hova rohan az idő, hova tűnnek el az itthoni óráim, napjaim. Robog az idő. És úgy általában úgy érzem, túl gyors, túl sok minden. Nem panaszként írom, csak ezt tapasztalom. Nekem idézőjelben se kutyám, se macskám, tehát elméletileg azt csinálom, amit akarok, akkor, amikor akarom, ez még sincs így. Kell vásárolnom és főznöm, ha enni akarok, banki ügyeket intézni, szívesen látogatom meg a rokonaimat, ismerőseimet, az albérlet is koszos lesz, takarítani kell, és leginkább közbejön ez meg amaz. Az első itthoni hetemre a tárgyalás volt tervezve, most szerdán. Vasárnap ezért (is) el kellett mennem anyuékhoz (az ő címük van megadva állandó lakcímként, mert ők otthon vannak és biztosan minden hivatalos levelem megérkezik), mert oda küldték az idézést, amit vinnem kell. Hétfőn (ma) közbejött a fogorvos -meg még néhány dolog-, annyi időm sem volt, hogy vacsorázzak, ettem hát egy szelet sajtot az előbb. Keddre (holnap) sikerült időpontot kapni a pulmonológiára, ahova már szeptemberben mennem kellett volna kontrollra. Szerdán ugye Korneuburg, és kitaláltam, hogy hazafelé -ha minden klappol: idő, időjárás...-, útba ejtem Budapestet, a húgomékat (na ja: az autópályák ördöge...). Csütörtökön kell visszamennem a fogorvoshoz. Ma este akartam jönni haza a városból, nem indult az autó, kijelezte az akksit (másodszorra elindult azért). Mivel nekem szerdán nem lehetnek ilyen gondjaim, holnap leviszem a szerelőhöz és ha kell, veszek bele másikat (élettartama alapján van esély rá, hogy új kell). Leejtettem a telefonomat: persze "pofára" esett. Működik... Az Ausztriában összeírt listámon szépen haladok, de még jaj, de sok minden vissza van... 

Plusz vannak dolgok, amik "attól függ" esetek. Ugye a múltkor egy nappal előtte értesítettek, hogy elnapolják a tárgyalást. Ez most is benne van a pakliban. Úgyhogy kedd délutánig nem veszek autópálya matricát és nem tankolom tele a kocsit. Nem tudom, kérnek-e kint számlát a költség-visszatérítéshez, egyáltalán elfogadnak-e magyar számlát... És még ezer kis kérdés.

Ma megkérdezték tőlem, minden rendben van-e velem. Azt válaszoltam, hogy persze, ami meg nincs, azt megoldom. Ezen vagyok.

R: 2 vajas-paprikás kenyér, kávé

E: krumplipüré, cékla, fasírt, húsleves (anyutól)

V: szelet sajt

Mozgás: 5 km

(Már csak 4km van vissza!)

És nem tudok elég hálás lenni azért, mert van pénzem fogorvosra, benzinre, ha kell, új akksira, karácsonyi lapokra és kis ajándékra (...). Fél éve még éheztem, hatalmas tapasztalat volt az nekem, azóta sokkal jobban tudom értékelni még az apróbb dolgokat is.

Ki hozza az ajándékot karácsonykor?

forrás

2016-ban 2016 km: 37. heti összefoglaló

Ausztria

H: 8.5km

K: 5.82km

Sze: 3.73km

Cs: 5.6km

Magyarország

P: 2.92km

Szo: 5.06km

V: 6.18km

-------------------------------------

Heti: 37.81km

Hátravan: 9.39km (!!!) 👍😊🏃

Vasárnap, Mo./3.

Sok-sok éve így csinálom: novemberben megveszem a következő évi naptárat, januárig, ahogy időm engedi, átmásolom a régiből az újba a szülinapokat, névnapokat, az első lapra pedig felírom, mikor voltam kontrollon, mikor volt az autó műszakin, olajcserén (...). Így látom, hogy a következő évben milyen fontos dolgok lesznek és ez alapján a nagyobb kiadásokat is előre tudom kalkulálni. 

Régebben rengeteg dolgot lejegyeztem a naptárban minden naphoz és külön vezettem egy étkezési és edzés naplót. Aztán már a kaják is és a mozgás is ment a naptárba, ma pedig csak a megtett kilométerek vannak egy-egy napnál és fel szoktam jegyezni, ha utaztam valahova. Amúgy pedig itt van a blog naplónak.

Ma is átírtam néhány dolgot a 2017-es naptárba, közben ugye lapozgattam az ideit és összeszámoltam: idén eddig 19400 km-t utaztam 😊 Ez a szám pedig még nőni fog, főleg, ha nem napolják el a jövő szerdai tárgyalást. Találtam egy képet, ide illik, hát beszúrom:

😃

Ez az első futás összefoglalós bejegyzésből való...

És azóta -jesszus, leírni is döbbenet- 9, azaz kilenc km van csak hátra!!! 🏃🏃🏃😎

Irtó mozgalmas volt a 2016, és még nincs is vége!

Mai adventi pozitívum: Veled a hétköznapi dolgok is izgalmasak.

Ma anyuéknál voltam. Nagyon finomakat főzött, mint mindig. A fasírtot beleejtettem a krumpliba, amikor kivettem a tálból, úgyhogy nem éppen gusztusos a kép, no de van ez így.

R: 2 vajas-paprikás kenyér, kávé

E: húsleves, krumplipüré, nyers céklasaláta, fasírt

És a december innen kezdve "megengedő" hónap lesz. Azaz, ha megkívánok valamit, amit nem szoktam enni, meg fogom enni, belekalkulálva a következményeket (pl. hasfájás). De mindezt okosan: bizonyos határokat szabva. Szerény véleményem szerint nem attól lehet elhízni, amit karácsonykor, avagy karácsony és szilveszter közt megeszünk, hanem amit szilvesztertől karácsonyig. Én 23-tól amúgy is dolgozom január 6-ig, ott megint csak nem lesz nagy karácsony(ozás), hát most előtte csipegetek itthon. Pl. a mikulásra kapott Snickers is sorra fog kerülni biztosan, mert imádom és ezer éve nem ettem. De csak a fogorvos után: ma ráharaptam valamire és azóta a jobb oldali felső fogsorom sajog és nem tudok enni azon az oldalon. Fent van a listámon a fogorvos, de csak kontrollt terveztem...

Na jó, elég a szómenésből, előkészülök holnapra, aztán alvás.

Motiváció

"Amikor azt gondolod, hogy már minden lehetőséget kimerítettél, még mindig van legalább egy.”

Facebook oldal: Boszorkánykonyha