Edzés: Asylum/Strength
Edzés után: kolbászos rántotta (10 kolbi, 2 toji, 1 ek sertészsír)
Snack: csokikrém (2 ek cocmas, 1 tk eritrit, 1 tk kakaópor, 1 ek kókuszreszelék, kis víz)
Vacsora: cigánypecsenye
A délelőtt a városban telt, ügyintézéssel. Aztán G-ral nyakunkba vettük Baranyát. Útba esett ez a hely, már ezerszer mentünk el mellette, most nem hagytuk ki. G. ott ebédelt, menüt.
Én egy natur salátát kértem, kihangsúlyozva megkértem a pincért, hogy se tejtermék, se cukor ne legyen benne. Káposzta, uborka, paradicsom. Ezt hozták. Az uborka cukros volt... Az egy dolog, hogy esetleg elfelejtette a pincér, mit kértem. És az a cukros lé nem tesz ki grammnyi cukrot. Ami nem oké: hogy nem küldtem vissza. Legközelebb, ha ilyen történik, visszavitetem és megmondom, hogy éttermi kritikus vagyok, és nem szeretnék negatív kritikát írni a Boszorkánykonyha magazin következő havi számában róluk, kapják össze magukat...
A hely egyébként meglepően modern és szép.
Majd Pécs. Dömörkapu. Előre neten leinformáltuk, jár a kisvasút. Vártunk, vártunk.
Majd a telefont a zárt ajtó alatti résen bedugva lefotóztam az épület belsejét, persze bent állt a mozdony. Telefonszámot is találtunk, fel is hívtam: csak hétvégente közlekedik. Könyörgöm, nem lehetne ezt a neten is frissíteni? Sebaj, tapasztalat: minden programot TELEFONON előre egyeztetni kell.
Körülnéztünk azért, nagyon szép arra fent az erdő. Visszafelé megálltunk és lenéztünk a városra.
A reggeli nekem nagyon jól kitartott ma is, azért a snacket vittem magammal, és mivel hazafelé én kirándultam (azaz G. vezetett és én így nézelődhettem), meg is tudtam enni a csokikrémet. Kábé 3-kor.
Beugrottunk az Árkádba, ahol összefutottam az édzsendemben I-val. I. volt általános sulis osztálytársam, akivel ezer éve találkoztunk utoljára. Úgy megörültem neki, hogy a nyakába ugrottam :) (Megjegyzem: régebben ilyet tőlem senki nem látott volna. Mert állandóan "disztingváltam", és sosem tudtam igazán kimutatni az érzéseimet. De mivel ezt tudom magamról, mostanában egyre inkább igyekszem őszintén mutatni, amit érzek. I-nak iszonyatosan örültem, hát nem rejtettem véka alá ezt az örömöt.) Beszélgettünk kicsit, és fülig ért a szám még utána is :) (Újabb megjegyzés: nagyon sok rokonunk, ismerősünk, barátunk a közelünkben lakik, de legalábbis elérhető távolságra. Sokszor hosszú évekig csak halogatjuk a látogatást, mert hogy milyen messze van. Érdekes, hogy életünkben nem teszünk meg pár kilométert, hogy találkozhassunk, egy temetésre pedig képesek vagyunk akár szabadságot is kivenni és száz kilométereket utazni...)
A lemenő nap köszöntött a ház mögött. Csodaszép volt, melengető fényű, barátságos. És hálásan köszönöm a Napnak, hogy így szórta ránk a fényét, ezen a szépséges, boldogságos szeptemberi kedden.
Antiketogén hasonlattal élve: az én cseresznyém a habos tortán a vacsora volt: c i g á ny p e cs e ny e! :) Nem kezdek el ódákat zengeni: rendszeres olvasóim tudják, mennyire odavagyok ezért az ételért :)
A -fejben- tervezett ételeket ettem ma. Nagyon szereti a szervezetem ezt az új beosztást, timeingot:
1. étkezés edzés előtt (kevés, full zsír)
2. étkezés edzés után (itt van több fehérje, magas zsír, minimum CH)
3. étkezés délután (2 körül): snack (kevés, zsírcentrikus)
4. étkezés este (6 körül): gyakorlatilag ez a főétkezés.
Edzés mindig reggel van. A héten az Asylum, amitől most is nehezemre esik a gépelés, mert szó szerint még a hónaljamban is izomlázam van, a többi tagomról nem is beszélve.
Meglátom, hogy válik majd be, eddig nagyon oké.
Ma sok lett a kalória, sok a zsír, de őszintén megmondom: nekem ez jön be a legjobban. (És ugye az edzés nem sétagalopp, egész délelőtt mászkera volt és délután sem kevés mozgás.)
1264 kcal, 44g F, 3g CH, 115g zsír
A program holnap is Pécs, sok okból. De előtte edzés, reggel. No meg dobozolás :)
.jpg)
