2020. január 7., kedd

Dobozolás 3 napra


R: szendvics
T: vaníliás túró, narancs
E-U: babfőzelék, tojás
V: tonhal saláta


A döntés itt

Eredmény 3 hónap dobozolás után itt
100 nap dobozolás itt
Eredmény 4 hónap dobozolás után itt
Eredmény 5 hónap dobozolás után itt
Eredmény 6 hónap dobozolás után itt

Dobozolások (gyűjtemény) itt
2020. első dobozolása itt
2020. második dobozolása itt

2020. január 6., hétfő

Motiváció


Rövid szöveg az elefántról. Szerepel benne, hogy "A hímek magányosan élnek. A nőstények és borjaik együtt családokat alkotnak." Utolsó kérdés: "Miért nincs a képen a hím elefánt?". A gyerekek válaszai:

- Mert nem szeret fotózkodni.
- Mert nehéz lerajzolni.
- Mert családot csinál.
- Mert eszik.
- Mert nem fért bele a képbe.

😆

Mindenki megkapta rá a maximális pontot. Én pedig hangosan kacagtam a megoldásaikon, még a könnyem is kicsordult. És melegséggel töltötte el a szívemet, hogy még nem sikerült a rendszernek kiölni belőlük a kreativitást, az önálló gondolkodást, a véleményüket még szabadon ki merik fejezni. Érdemes volt bejönnöm dolgozni. :)

2020/1. heti összefoglaló

Hétfő

Az év utolsó előtti napja még tartogatott meglepetést. Előző nap elszállt egy hollandi, délelőtt ömlött a víz a radiátorból. Hőtáv ügyelet, jöttek is, elállították a vízfolyást. Ami délután újból elengedett, újabb vízömlés, újabb ügyelet, újabb húzás. A nagyszobában aludtam a földön, hogy ha megint gond lenne, biztosa(bba)n észrevegyem. 30-án reggel aztán jött a friss hollandi, kicserélték, azóta nyugi van.


Kedden szilveszter. Elkészült a zárszó 2019-ről a blogon. Röviden összefoglalva:


Szerda, 2020

Megpróbálkozom idén is az évszámmal megegyező km lefutásával. Tavaly meglett a 2019, de nem szabad ennyire a végére hagynom, decemberben keményen tolnom kellett, hogy sikerüljön. Így rögtön az év első napján megnyomtam a dolgot.


És dobozoltam 2020-ban először 3 napra.


Csütörtök



Péntek

Mini túra, Pécs


Szombat

Reggel dobozolás 3 napra, délután mini túra, Kisnyárád, Szent János-kápolna.



Mozgás:

Pahla új napi tornáját megcsináltam minden reggel.


És haladtam is szépen: az idei eddigi: 68 km. :)

Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha

2020. január 5., vasárnap

Új- napi 20 perc

Évek óta nagyon csípem Pahla-t. Elsősorban azért, mert nagyon okosakat mond, sok dologban egyezik a véleményünk. A tornái nagyon jók. Van kezdők részére, középszintű és odatesz-kategóriás is. És van külön egy video-sorozata futáshoz.

A Mini challenge című programját meg is szoktam osztani a blogon, és ebből sok tornát meg is csináltam.

Idén indított egy napi tornavideó-sorozatot. 50-en felülieknek címezte, de szerintem bárkinek nagyon jó lehet, akinek a fogyás a célja kiszámolt étrenddel és moderált mozgással, vagy bárkinek, aki mozogni szeretne. Amiért imádom: nem kell ugrálni, nem kellenek hozzá eszközök, 20 perc az egész, ennyinek bele kell férnie egy napba, futás előtt is tökéletes átmozgató-bemelegítő. Eddig mindegyiket megcsináltam. Ezek is nagyon egyszerű gyakorlatok, roppant változatos, mindent átmozgat. Szívből ajánlom mindenkinek.







Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha

2020. január 4., szombat

Mini túra

Minden nap megyek sétálni. Nagyon jó a mozgás, a levegő, hogy érzem a szelet, a nap cirógatását az arcomon. Isteni a csönd, a nyugalom, a száraz ágak finom zörgése. És a színek! Bárhol járok, találok szépséget. És Baranya gyönyörű. 

Ma szépen sütött a nap. Kinyitottam a térképet, ráböktem egy Mohácshoz közeli pontra: Kisnyárád. Oké, indulás.

A faluig autóval mentem. Mohács után Lánycsókon át a második település, nem lehet eltévedni. A túrán sem, csodásan mutatják az utat a túrajelzések.






Egy szívritmus-felpörgető kaptató után jön egy kemény lejtő. Csupa-csupa szépséggel.




Jó nagy sár volt. Az úton combig érő vízmosások, egyik szebb volt mint a másik.



És az út mentén végig sűrű csipkebokrok, som, ritkán látok ilyet.







A térkép ennek az útnak az alján jelezte a Szent János-kápolnát, de nem láttam sehol. hatalmas dzsumbuj volt az út végén, végigdagonyáztam, mert itt kell lennie a kápolnának. Meg is lett, teljesen bent a nagy növényzettől körbevéve egy patak partján.













Fotóztam, nézelődtem, kicsit megpihentem és rákészültem arra, hogy ami lefelé lejtő volt, az visszafelé kemény emelkedő lesz.


Nem tudom, mennyire adja vissza a kép, ez egy a legtetejéig roppant húzós emelkedő. De csodaszép.













Hazafelé megálltam a kocsival egyet fotózni: ennyire közel van Mohács.


Ha a környéken laksz vagy éppen erre jársz, érdemes megnézni ezt a kis kápolnát.