Vasárnap (Elvonulás 2. nap, Mo. 14/7.)

1. nap itt

• 4.30: felkelés. A nap is felkelt. És a növények hálásan sóhajtoztak az éjszakai hűvös után.

• 5: OM

• 6-30-ig: meditáció.

Meditáció. Nem csinálsz semmit. Ülsz, lazítasz. Elengeded a gondolataidat. Mintha ez olyan könnyű volna... Régóta gyakorlom. Nem megy. Tegnap kereken három percig tudtam nyugton ülni. Maga az egy helyben maradás is gond, főleg az, hogy nem csinálok semmit. Hogy nincs tevékenység. A gondolataim? Pontosan, ahogy Elisabeth Gilbert is írta: majom-elmém van. A gondolataim, mint kis makik, ugrálnak ágról ágra. Inkább úgy fogalmaznék: mint belőtt majmok. Ugyanis turbóra kapcsolva száguldoznak a fejemben a gondolatok. Jönnek, tolonganak, felmerülnek emlékképek, amikből persze az egóm rögtön következtetéseket von le, kombinál, tovább gondol... Régebben emiatt dühös voltam. Ideges. És irigy. Mert másoknak sikerül elérniük az üres csészét. Én meg még arra sem vagyok képes, hogy ne gondolkodjak. Mára már nem csinálok ebből különösebb gondot magamnak. Tudom, hogy csak gyakorolni kell, menni fog az. Ma már tudok megértő lenni magammal, a türelemmel azonban még hadilábon állok...

Ma reggel a kerek három perc után felálltam, jártam egyet a hűvös szobában, aztán visszaültem és folytattam. És ez így ment egy órán keresztül.

A délutáni meditációkor sikerült fél óráig nyugton maradnom. És nagyjából kikapcsolni az elmémet. Még magamon is meglepődtem.

• Jóga.

• 7-9: séta.

A Pécsi-tó körül csodásan kiépített bicikli- és gyalogút van. Gyönyörű az egész. És kis táblák motiválják 500 méterenként a futókat.

Szebbnél szebb kis nyaralók szegélyezik.

• 9 óra: reggeli

• 10-ig: napozás (árnyékban).

• Edzés.

• 11-11.30: napozás (megint árnyékban).

• 11.30-12.30: meitáció.

• 12.30: ebéd.

          

• 13-15: meditáció. És kis alvás.

• Jegyzetelés.

• 16-17.30: séta.

Már tegnap kinéztem magamnak a Vízfő tanösvényt. Hát ma megnéztem közelebbről is.

A Vízfő forrásnál áll a Forrásház. Csete Béla tervezte mákgubó alapján. Előtte egy padon egy hölgy ült, mint kiderült, "idegenvezető", kinyitotta és megmutatta belülről az építményt, ami gyakorlatilag egy szivattyúház, a gubó teteje pedig az ide érkező és itt dolgozó barlangászok lakhelyéül szolgált. A földszinten most barlangász kiállítás látható. És denevérek a falon.

A föld alatti szivattyúház.

A Vízfőből természetes módon tör elő az ivóvíz minőségű (!) forrásvíz. Régebben ellátta Komló vízigényét is. A víz szállítását csövek nélkül oldották meg. Ma nem használják. (Pedig mekkora kincs az ivóvíz!!!)

A víz, ahol feltör, tényleg ilyen kék. Mellette van a barlang bejárata. Ugyanis Orfű is, a közeli Abaligethez hasonlóan 8ami 5 km-re van) barlangrendszeren található.

A barlang bejárata fölött van egy több tíz méteres, majdnem függőleges part. Itt zúgott le két 13 éves srác tegnap. Akkor még nem tudtam, mi történt, csak láttam a mentőhelikoptert.

Errefelé is egyszerűen mesés az erdő.

A kis erdei túra után a Mecsek Házához értem ki.

• 17.30: vacsora.

• 3/4 7-ig napozás.

• 20.30-ig meditáció.

• 9 óra: alvás.

Étek	Mozgás
R: 15 szem cseri, 10 deka málna	Freeletics 14/2. situp MAX+METIS+situp MAX
E: szalonna, 1 tojás, zöldség, 1 ek zsír	12 km séta
V: zöldség, kolbász, sonka, sajt

Napozás: 2 óra

(Folyt. köv.)

Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha

OM MANI PADME HUM (Full length version)

Őszentsége, a Dalai Láma szerint:

„Nagyon jó, ha gyakran ismételjük az Om Mani Peme Hung mantrát, de miközben ezt tesszük, figyelnünk kell a jelentésére is. Arra a hat szótagra, amely nagyszerű és egyben hatalmas is. Az első az Om szótag, amely az imádkozó tisztátalan testét, beszédét és gondolkodását szimbolizálja, de egyben Buddha tiszta testét, beszédét és gondolkodását is. Az igaz utat a következő négy szótag mutatja meg. A Mani ékszert jelent és a módszert szimbolizálja: a megvilágosodás, a könyörület és a szeretet ősi szándékát. A Pemejelentése lótusz, és a bölcsességet szimbolizálja. Az egyszerűséget a rendszeresség és a bölcsesség osztatlan egységével lehet elérni. Az osztatlanságot az utolsó, Hung szótag szimbolizálja. Tehát az Om Mani Peme Hung hat szótaga azt jelenti, hogy az osztatlan rendszeresség és bölcsesség útjának gyakorlásával saját tisztátalan testünket, beszédünket és gondolkodásunkat Buddha tiszta testévé, beszédévé és gondolkodásává változtathatjuk át.”

Az alábbi táblázatban közölt értelmezés révén arra derülhet fény, hogyan tisztul meg az ima által a létezés szenvedésének hat területe:

SzótagMitől szabadít meg?Birodalom a Szamszárában

Om elégedettség / büszkeség istenek

Ma féltékenység / szórakozás keresése félistenek

Ni szenvedély / vágy emberek

Pe butaság / előítélet állatok

Me szegénység / birtokolni akarás éhes szellemek

Hung agresszió / gyűlölet pokol

A hat szótag hatása

A hat szótag segít a szenvedésben való létezés hat színterének a megtisztításában.

az Om megtisztít a boldogsághoz és a büszkeséghez való neurotikus ragaszkodástól, amely az istenek világában létezőket sújtja;

a Ma szótag áldása a nagylelkűség gyakorlásában segít elérni a tökéletességet, a tiszta etika gyakorlásának megvalósítását segíti elő;

a Ni a türelem (a várakozás) és a türelem (mások elviselése) gyakorlását mozdítja elő;

a Pe a negyedik szótag a kitartásban segít tökéletesedni;

a Me a koncentrálásban segít;

az utolsó hatodik szótag, a Hung a bölcsesség gyakorlásában segít.

E hat erény (tökéletesség) útja az, amelyet a három idő (jelen, múlt, jövő) minden buddhája bejár. (Wikipédia)

Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha

Szombat (Elvonulás 1. nap, Mo. 14/6.)

Elvonulás. Kinek mit jelent. Engem hívogatott, szólongatott, befészkelte magát a tudatomba már nagyon régen. Hagytam, elengedtem a gondolatát. De néha-néha meg-megmoccant, mint kisbaba az anyaméhben. Jelezte, hogy ott van, hogy él, hogy fejlődik. Szerette volna, ha nem felejtem el. Nem is tudtam, mert mint ahogy a baba, ez a gondolat is folyamatosan nőtt. És ahogy fejlődött, egyre többet rúgkapált, egyre gyakrabban jelezte, hogy hamarosan megjelenik. Míg két-három hete, Ausztriában egyszer csak eljött az idő. Nem tudtam visszatartani, ott volt, előbújt teljes valójában és cselekvésre sarkallt. Képtelenség lett volna ellenállnom, hiába kezdtem volna sorolni a kifogásaimat, amiért mindez lehetetlen, nem volt visszaút. Egy erős sodrású folyóra tettem le a csónakomat, és eszem ágában sem volt az árral szemben evezni. Beültem a csónakba és hagytam, hogy vigyen a folyó. Én csak irányítgattam az evezővel: megszerveztem magamnak egy három napos elvonulást.

Senkinek nem szóltam róla. Még csak az ötletéről sem beszéltem soha senkinek. Nem voltam kíváncsi senki véleményére, mert tudtam, hogy most ezt kell tennem: szerveznem, választanom, foglalnom, utalnom, megnéznem, megtanulnom, nekivágnom, döntenem; nem szembe menni a félelmeimmel, hanem megfogni a kezét és megmutatni neki, hogy fölöslegesen kapálózik. Hogy olyas valakihez kell társul szegődnie, aki hisz benne. Beültettem hát magam mögé a csónakba, kezünkbe vettük az evezőket és elindultunk.

1. nap

Egész héten izgalommal vártam a nagy napra, de pénteken már teljesen be voltam sózva. A félelmeim velem együtt végezték az előkészületeket és még izgatottabbak voltak nálam is, szentül hitték, hogy ez egy verseny, ahol ők győznek majd, én pedig tudtam, hogy szép lassan mind egy szálig eltűnnek majd mellőlem.

Nem óhajtottam nagy faxnit csinálni a csomagolásból. Az utazótáskába került: 1 hosszú nadrág, 1 póló, egy rövid nadrág, egy sport cipő, a pizsamám, a napozós törölközőm, bikini, két bugyesz. Fogkefe, fogkrém, fogselyem, tusfürdő, sampon, balzsam. A nyári kalapom. És az iratok.

Csak szobát foglaltam, ellátást nem kértem. Az étkezésből sem szerettem volna fő attrakciót kreálni. A hűtőtáskába került: sonka, zsír, kolbász, zöldségek, egy darabka sajt, só. Kávé. Az ebédem (még itthon elkészítettem) és két főtt tojás. Elvittem még a pár szem mandulát, ami volt itthon. És két kis palack vizet.

Egyebek: két műanyag doboz, kis vágódeszka, egy kés, egy villa, egy kis kanál, egy műanyag pohár; füzet, toll, telefon (a fotók miatt), pénztárca, gyógyszer. És egy vállra akasztható könnyű kis tatyó.

A programomat még Ausztriában összeállítottam. Az útvonalat megnéztem az útvonaltervezőn és megtanultam, hogy ne kelljen GPS-t kölcsön kérnem.

Nem vittem térképet, tudtam, hogy mindent meg tudok majd oldani nélküle is.

2015. 06. 13. Mohács - ?

• 5 óra: felkelés
• OM (Ez egy dal, nekem nagyon tetszik, mert vidám, egyetlen egy mondat a szövege, ezt egy ideje eléneklem minden reggel. Felébreszt, közben ellazít, megnyugtat.)
• Meditáció: egyelőre vezetett.
• Piac.
• Bepakolás.

• 9 óra: reggeli.
• Ebéd készítés.
• Mosogatás.
• Lakás rendbetétel.
• Lecuccolás a kocsiba.
• 11 óra: indulás!

Egyszer jártam erre, akkor sem én vezettem, no de megtanultam az útvonalat. Már Pécsen egyszer eltévedtem, de mivel egyirányúvá vált az út, nem mehettem tovább, nagyon gyorsan kiderült, hogy nem a jó kereszteződésnél kanyarodtam balra. Megfordultam és mentem tovább. Innen simán ment minden. Egészen addig, amíg beértem a cél településre. A megtanult útvonal alapján rögtön itt kellett volna lennie a panziónak. De még csak az utca sem volt a környéken. Sebaj, van szám, megálltam, megkérdeztem. A fiatalember roppant rendes volt, még térképen is megmutatta, merre kell mennem (természetesen a falu másik végébe), így egyértelmű volt. Pár perc múlva meg is érkeztem.

• Kipakolás. A szoba teljesen egyszerű, de nekem az volt a lényeg, hogy legyen egy ágy, zuhanyzó, WC. Hatalmas örömömre egy olyan (klíma nélküli) szobát kaptam, ami a földszinten volt, egyetlen lépcsőfok választott el a kerttől, ahol volt asztal, szék, hatalmas, fás-füves-bokros tér. És még nagyobb örömömre olyan fekvésű volt, ahova csak a felkelő nap fénye sütött be, így hűvös volt (kint a hőmérséklet 30 fok felett, perzselő napsütéssel), 21 fok!!! Vagy ezerszer hálát adtam ezért a három nap során! Az pedig hálásan fogadott meglepetés volt, hogy találtam egy mini hűtőt a szobában, ami működött is, így biztos lehettem benne, hogy nem fonnyadnak meg a hozott zöldségek a három nap alatt :)

• Ebéd a kertben, a szoba kis balkonja előtt. Hatalmas sás bokor adott kiváló árnyékot hozzá.

• Séta 1-2-ig. Akármilyen meleg volt, a programom része volt. Fogtam hát a vizet, a telót és a kalapot és elindultam. Kábé tíz perc séta után balra néztem. A fákat. Hogy ez itt egy erdő. És akkor pár lépés után megpillantottam valamit. Valami olyan szépségeset, amilyet még életemben nem láttam. Hívott, vonzott magához. Csak tátottam a számat, álltam ott a hűvösben és halkan kimondtam: ez egy Meseerdő! Mert az volt. Mintha valami felsőbbség világította volna meg fentről az erdőt. Egy kiszáradt patakmederben vitt az út felfelé. A fények, az aranyban és ezüstben játszó levelek... Álomszép volt.

A tó felé folytattam utamat.

Mindenhol voltak információs táblák, lefotóztam és a későbbiekben ezek alapján tájékozódtam.

• 2-3: edzés.
• 3-4.30: meditáció.
• 4.30-5.30: séta.

Iszonyatos hőség volt és nagy szél.

• 5.30: vacsora (a kertben)

• 6-7: napozás.
• 7-8.30: meditáció.
• 9 óra: alvás.

Étek	Mozgás
R: 15 szem cseri, 10 deka málna	10 km séta
E: rántotta (3 tojás, 4 sonka, 3 ek zsír, 1 szelet cheddar sajt)	Freeletics 13/5: squat max+METIS
V: zöldség, sonka, 1 tojás

Napozás: 1 óra

(Folyt. köv.)

Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha