Hétfő

Húgom blogbejegyzését osztom meg, nincs energiám írni.

https://cukorbetegsarok.blogspot.com/2024/01/oriaskonnycseppek-peregtek-padlora.html?m=1 

Vasárnap

Anyu szombaton aludt el. Hagyott nekünk egy hétvégét, hogy ne kelljen rohanni, hogy ne kelljen az első sokktól kisírt szemmel intézkedni menni, hogy ne a munkahelyen értesüljünk róla, hogy tudjunk egyet szusszanni, mielőtt a temetést intézzük. 

Hónapok óta ez az első nap, hogy nem óracsörgésre keltem, hogy nem kellett anyuhoz menni. Még nem igazán fogtam fel, hogy meghalt. De amint beugrik a békésen fekvő, hideg arca, újra tudatosul. 

Néhány pityergéssel, kis házimunkával, karácsonyfa-bontással, pihengetéssel telt a nap. (Elmondhatatlanul fáradt vagyok.)

Este érkezik Budapestről a húgom. Holnap együtt megyünk temetést szervezni.