Munkakezdés extrákkal

Milyen munkahely lehet az, ahol frissen főtt kávéval, ilyen bögrinccsel, mosollyal, kedvességgel fogadják az embert az első napon? 😊

Milyen lehet, ha van igazgató, így nem kell a feladatait elvégezni; van tanári szoba, abban hűtőszekrény és kész kis konyhasarok; van nem a fiúkéval "közös" fönt be nem falazott tanári mosdó, nincs ügyelet, tízóraiztatás-uzsiztatás, nincs ebédeltetés? 😊

Milyen az, amikor az új helyen az első napodon épp megbeszélés szünet van, csörög a telefonod és felajánlanak egy német tanári állást? 😵

Milyen az, ha tíz perc alatt ott vagy a munkahelyeden és ugyanúgy meló után tíz (10) (TÍZ) perc alatt hazaérsz? 🙏

Milyen az, ha belecsöppensz egy nagyon hasonló helyzetbe, mint az előző, viszont most már azonnal felismered a szitut és nevetsz az egészen? 😊

Milyen az, hogy habár szereted a munkádat, de már nem abba szeretnéd minden energiádat invesztálni, mert tudod, hogy az Élet ennél sokkal több és csak a ma, a most van, amikor bármit is megtehetsz? 💜

Munka itt, munka ott

Főiskolásként dolgoztam telefonkönyv kihordóként és egy csapágyboltban.
A főiskola után rögtön tanítani kezdtem, 11 évig dolgoztam Szakályban.

Közben megcsináltam két etapot mosogatóként (meg szobalányként, szauna takarítóként, saláta készítőként) Olaszországban.

Majd Mohácsra költöztem.

Voltam munkanélkülin.

Aztán Geresdlakon tanítottam majdnem 4 évig.

Onnak kimentem Ausztriába beteget ápolni.

Knittelfeld kb 3 évig.

A további pár kinti (osztrák, német) munkahelyemről ebben a bejegyzésben írtam.

2017-ben hívtak Geresdlakra május-júniusra helyettesíteni, és én mentem.

Szeptemberben pedig Nagypallon kezdtem tanítani, határozatlan idejű szerződéssel.

Különleges tanév volt. Nagyon sok tündéri gyerekcsoportot tanítottam már, de ezek a gyerekek valahogy totálisan különlegesek a közvetlenségükkel, barátságosságukkal, a hatalmas szeretetükkel. Elmondani sem tudom, mennyi mindent kaptam tőlük. Minden egyes nap. Szakmailag is kihívás volt, hiszen két tantárgyat kellett tanítani két osztálynak ugyanazon a tanórán, ilyet előtte még sosem csináltam. És kegyetlenül nehéz volt, hogy minden nap minden egyes szünetben ügyeletes voltam, mert itt nincs más, csak két tanterem, se tanári, semmi. Így a telefon, a számítógép is a tanteremben van, ami csörög órán, szünetben, mindig. A hab a tortán az volt, hogy át kellett venni az igazgatói -  iskolatitkári feladatokat. Státusz nincs, pótlék nuku, a munkát meg csináld. A most induló tanévtől 3 helyett 2 pedagógusnak kell ellátnia ugyanezt a munkát. És teljes összevonás lesz 1-4. osztályig. Már amikor erről évvégén tájékoztattak, tudtam: nem szeretnék maradni. A gyerekek miatt még gondolkodtam, de aztán döntöttem. Elmentem Mohácson és a környékbeli falvakba az önéletrajzommal. És figyeltem az álláshirdetéseket. A lehetőségek tárháza most szinte végtelen: irtózatos a pedagógus hiány, hatalmas a kínálat, csak tanárok nincsenek. Közben ajánlottak fel iskolatitkári állást és egy napközis tanítót is, elsős tanítót is. (Jó lett volna elbúcsúzni a gyerekektől, még egyszer meggöngyörgetni őket, elmondani, milyen nagyszerűek és hogy miért megyek el...)

Babarcra megyek tanítani, szerdán kezdés. 60 helyett napi 20 km, nincsenek igazgatói-iskolatitkári feladatok, tanítónak megyek, tanítanom kell. Ez is csak alsó tagozatos iskola, de csak egy-két tantárgyat kell összevontan tanítani, a többit felbontották osztályokra. A részleteket és a valós tantárgyfelosztást én is csak szerdán tudom meg. Az biztos, hogy németes leszek (nekem ez a lényeg), a többi hamarosan kiderül.

Ez lesz -ha jól számolom- a 15. munkahelyem. :)