Láncmese

Nagyon régen egy kis elsős mondta, amikor írtam a táblára: De szépen ír, Timi néni! Majd pár másodperc után csodálkozva (és rövid u-val): Uristen, Timi néni, maga tud írni?!

Ma délután én is azt mondom: Uristen! 

Ha csak minimális önbizalmam lett volna gyerekkoromban, talán nem kezdek el enni mindig, minden körülményben. Ha nem kezdek zabálni, valószínű, hogy nem híztam volna meg. Ha a húgom nem beszél rá 2006-ban egy netes társkeresőre, nem kerülök Mohácsra. Ha nem hangzik el Mohácson sok-sok éve a viccnek szánt "bálna vagy", és ha nem sértődök meg ezen, akkor nem jött volna a gondolat, hogy lefogyok. Nem kérdeztem, olvastam, tanultam volna az étkezésről, a mozgásról. Nem találtam volna ki saját recepteket. Valószínű eszembe se jutott volna másoknak is leírni a sikereimet és a kudarcaimat. De Cs. és mások rábeszéltek, hogy írjak blogot, így megszületett a Boszorkánykonyha. Ami által rengeteg embert ismerhettem meg, köztük K-t is, akit csak az Őrangyalomként emlegetek. Segített rengetegszer, például a tej dolgában is, és habár nagyon elfoglalt, bármivel fordultam hozzá, mindig segített. Amikor írtam neki a beütött kezemről, azt ajánlotta: hagyjam az orvost, és megadott egy pécsi címet, hova menjek el. Azért gondoltam: végigzongorázom először az orvost. Nem sikerült a dolgot orvosolni, viszont kijártam magamnak a röntgent. Semmi rendellenes nem látszik, csupán a IV. metacarpus-om még az V.-nél is rövidebb. Állítólag ez egy különlegesség. A fájdalom a csontjaimban semmit nem csökkent, így kaptam új fájdalomcsillapítóhoz receptet, amiről az orvos elmondta, hogy konkrétan egy drog, rendesen kiüti az embert, eszembe se jusson például autót vezetni..., persze nem váltottam ki. És ekkor kerestem meg Dávidod és kértem időpontot. Ez volt két napja. Ma pedig elmentem a kezelésre. 

Tán 3/4 óra múlva úgy jöttem ki, hogy olyan 90%-kal jobb volt a kezem!!! Kaptam kinezio tape-et is a végén és tanácsokat. És ha bármi gond van, neten kérdezhetek.

Közben is sokat beszélgettünk, kérdeztem is, és bizony van megoldás a szinte állandó trapéz izom fájdalomra is, és menni fog majd a teremben a váll edzés is, mert hogy nem a vállammal van a baj. Szóval fogok még menni Dávidhoz, akkor most már tegyük rendbe, ami általa/a segítségével rendbe tehető. 

A kezelés után Cafe Frei, M. javaslatára egy nicaraguai kávé, ami egyszerűen lenyűgözően mennyei volt, az pedig szinte hihetetlen, hogy a jobb kezemmel elbírtam a teli csészét!

Remélem, mindez nem álom, hanem ha holnap felébredek, akkor se lesz rosszabb a kezem.