2015. június 18., csütörtök

Csütörtök (Mo. 14/11.)

Latin kisegér (musculus, magyarul izom) mozgolódik a bőröm alatt.


R: (már anyuéknál) minden húazannnnyáteztismamegkellennimielőttmegromlik maradékból rántotta


Anyu "zöld vize", mennyei frissítő volt. 
(Reci majd lesz.)


Súlyok kellenek a lábamra. A mozgáshoz. A három lány (anyu, mami, én) összedugta a fejét és semmi perc alatt meglett a koncepció. Só, maradék anyag. Nem az esztétika a lényeg, hanem a praktikum.



És kész is 2 db 1 kilós és 2 db 2 kilós lábsúly.
Darabonként 75 Ft-ból!!!


Terülj, terülj, asztalkám.


Ebéd: karfiol leves...


... natúr zöldségek, párolt zöldség, húsgolyó, sült csirke, pár szem sült krumpli (két ilyen tányérral).


Nagyon jó érzés, hogy az ember megy a faluban az utcán és sorra állítják meg az emberek, hogy "De régen láttalak! De tudok ám rólad, olvasom a Boszorkánykonyhát!" :)

V: málna, meggy, mandula

És az is nagyon jó érzés, hogy ezt a pakkot csomagolta nekem anyu:


Facebook oldal: Boszorkánykonyha

Motiváció

“Ha mindent addig halogatsz, amíg nem vagy teljesen biztos benne,
sosem fogsz semmit se megcsinálni. 
A cselekvés az önbizalom erősítője és építője.
Kételkedhetünk cselekedeteink eredményében, de az okában is.
Cselekedetünk lehet sikeres, de szorulhat kiigazításra.
Azonban bármilyen tett jobb, mint a semmittevés.”

Norman Vincent Peale


Főleg régebben nem igazán voltam biztos abban, hogy jól eszem, hogy megfelelőek az edzéseim. Mármint a célom eléréséhez, hogy tónusosabb legyen a testem. Egy éve megy a ketogén étkezés, ami számomra könnyű, nap mint nap mennyei étkek, sosem vagyok éhes. Sokfélét mozogtam mindig, most 14. hete megy a Freeletics. Mellette séta, túra, úszás, biciklizés, mikor mi. 

Régebben nem volt elég, ha eggyel beljebb tudtam állítani a nadrágomon az övet. Változást akartam, de hatalmasat és azonnal. Sőt inkább tegnapra.

Ma már tudom: ha az ember csak kis lépéseket tesz is, de folyamatosan, annak mindig meg van az eredménye. És ma már nagyon tudok örülni akkor is, ha csak aprócska változásokat is felfedezek magamon. Mert nem parázok, hogy "jaj, de hát mikor alakulok már", hanem teszem a dolgom. És tudom: a változás folyamatosan zajlik és picinyenként majd szépen megmutatkozik, ha eljön az ideje.

Ma reggel elmentem a tükör előtt és megláttam a vádlimat. Mármint hogy van. És hogy a lábszáramon is van izom :) 

Hát, kis Boszi, ügyes vagy, simán vállveregetés :) Csak így tovább! 

Facebook oldal: Boszorkánykonyha


Bölcs


Facebook oldal: Boszorkánykonyha

2015. június 17., szerda

Kedd, szerda (Mo. 14/9-10.)

 KEDD
Étek Mozgás
R: marék mandula, kávé kókuszzsírral
 Freeletics 14/3: VENUS
E: rántott gomba, cukkini pommes, sült tojás

 V: 2 szelet sajt



 SZERDA
Étek Mozgás
R: áfonyás csokikrém, 1 szelet cseresznyés pite
Freeletics 14/4. situp MAX+METIS+situp MAX
E: kolbász, paradicsom saláta, sült bacon, cukkini pommes
4 km séta
V: saslik




Délután Pécs, Dr S. "Nagyon szépen haladunk" :) 
Legközelebb júliusban találkozunk. Aztán csak augusztusban :)


(A képen: smink és frizura nélkül, egyszerű nadrág-pólóban. Már nem akarok mindig tökéletesen kinézni. Bőven elég, ha jól érzem magam úgy, ahogy éppen vagyok :) )


Facebook oldal: Boszorkánykonyha

Áfonyás csokikrém


Hozzávalók (1 adaghoz):

- 0.5 dl cocomas kókuszsűrítmény
- 1 tk cukrozatlan kakaópor
- 1 tk eritrit
- 1 tk kókuszreszelék
- csöpp rum aroma
- 15 g áfonya
- 2 g szeletelt mandula

Így készül:

- A hozzávalókat egy kis tálkában összekevertem.
- Rászórtam az áfonyát, majd a mandulát.

1 adag tápértéke: 289 kcal, 2g F, 5g CH, 27g zsír


Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha

Motiváció és bölcs

"Az a torokszorító érzés, amit akkor érzel, amikor valami újba fogsz. Az égő izmok az edzésen, a gombóc a gyomrodban a fontos megbeszélésnél, az éhségérzet a fogyókúránál: úgy tűnhet, ezek jelzések arra, hogy hagyd abba. Nem elég, hogy átküzdötted magad a döntés mocsarán, a kételyek erdején, most még EZ is az utadba áll. Szándékosan fizikai fájdalmat okozva, hogy rábírjon: add fel.

De ezek nem ezt üzenik. Ezek a tünetek annak a jelei, hogy amire elszántad magad, az VALÓDI változás. Nem csak a gondolataidban létezik, nem álom többé, hanem VALÓSÁG.
Ezek a tünetek nem azt üzenik, hogy most hagyd abba, hanem azt, hogy csináld még, csináld tovább: jó úton jársz!" 

Vida Ágnes



Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha

2015. június 16., kedd

Hétfő (Elvonulás 3. nap, Mo. 14/8.)

1. nap itt
2. nap itt

3. nap

  • 4.15: felkelés
  • Meditáció
  • 5.30: séta
Még picit hűvös volt, de a nap már felkelt és csak úgy árasztotta magából a hőséget. Megkezdődött az utolsó elvonulós napom. És mivel már az első nap kinéztem magamnak a kilátót, nem hagyhattam ki. Viszont kánikulában nem akartam hegyet mászni, így elindultam kora reggel.




A Balázs-hegyről csodaszép volt a kilátás. És nagyon nagy a szél.


Csak álltam ott és nem győztem betelni a látvánnyal. A zöld, az erdők puha párnaként ölelték körbe a környéket. Csend volt, végtelen csend, csak a szél hangja hallatszott, ahogy ide-oda rohangált.






Az erdő telis-tele ébredező növényekkel.






  • 7-től: jóga
  • 7.30-8: napozás
  • Tusolás, hajmosás



  • Összepakolás, szállás elhagyás
Azt mondják a szakemberek: felnőtté nem 18 évesen válik valaki, hanem akkor, ha felelősséget tud vállalni önmagáért, a döntéseiért; az életének alakulásáért nem a környezetét, a körülményeket és  a másikat okolja, hanem tisztában van vele, hogy az életét saját maga alakítja; teljesen mindegy, hogy nevelkedett vagy mi történt a múltban.

Pár nap múlva lesz egy éve, hogy Szent Iván jött és felforgatta az életemet. Minden egyes apró mozzanatra pontosan emlékszem. Az egész eltelt egy évre. De ma már határozottan máshogy gondolok rá, mint ahogy akkor megéltem. Az Univerzum egy hatalmas pofont adott, amibe majdnem belehaltam. Ma már tudom, hogy ez végül is egy hatalmas, szeretetteljes ölelés volt. Egy lehetőség arra, hogy kinyissam életem egy új kapuját és beengedjem rajta a fényt. A fényt, ami elvezet önmagamhoz.

Ez a három nap elvonulás alatt bebizonyítottam magamnak, hogy ha a folyón nem a sodrás ellenében evezek, hanem az után megyek, amit az érzéseim, a bensőm diktál, a dolgok, amiket szeretnék, szinte maguktól megtörténnek. Szükségem volt rá, hogy tudjam: képes vagyok egyedül, segítség nélkül megszervezni egy három napos "kalandot". Hogy meg tudok csinálni olyan dolgokat egyedül is, amikhez eddig mindig segítséget kértem. Hogy nincs szükségem a külső visszajelzésre és megerősítésre ahhoz, hogy tudjam, helyesen döntöttem-e. Hogy mindenféle agyontervezés nélkül is telhet hasznosan és értékesen az idő. Hogy tudom magam jól érezni egyedül is. Tudok mosolyogni, kirándulni egyedül is. Hogy tudom becsülni, elfogadni és szeretni magam. Hiszen ez az alapja annak, hogy másokat is el tudjak fogadni, hogy másokat is szeretni tudjak.

Hatalmas utat tettem meg egy év alatt. És nagy dolgokra jöttem rá a három nap alatt. Például arra, hogy mindig úton voltam és mindig is úton leszek. Nem kell arra várnom, hogy egyszer csak "készen leszek". Az utamon érkeztem ebbe a földi létbe és utána is folytatom majd az utat. A fizikai valómban, azaz ebben az életemben akkor leszek sikeres, ha kihozom belőle mindazt, amit ki lehet hozni. Vagyis beletöltök ebbe a kalapba mindent, amire csak képes vagyok. A problémákat elengedve, a lehetőségekre koncentrálva.

Amikor hazaértem, hátranéztem a "csónakban". Majdnem minden utasom, azaz majdnem az összes félelmem eltűnt. A part felé irányítottam a járművemet. Egy időre kikötök.

Étek
Mozgás
 R: két perces szendvics
 3 km séta
 E: zsír, hagyma

 V: 20 deka mandula


Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha

Bölcs

“Önbecsülés és önbizalom a nyitja minden pozitív változásnak, amely életünkben bekövetkezhet.” 

Louise L. Hay


Facebook oldal: Boszorkánykonyha

Két perces szendvics



Paprika szelet - zsír - só - sajt - kolbász. :)

Facebook oldal: Boszorkánykonyha

Vasárnap (Elvonulás 2. nap, Mo. 14/7.)

1. nap itt




  • 4.30: felkelés. A nap is felkelt. És a növények hálásan sóhajtoztak az éjszakai hűvös után.
  • 6-30-ig: meditáció.
Meditáció. Nem csinálsz semmit. Ülsz, lazítasz. Elengeded a gondolataidat. Mintha ez olyan könnyű volna... Régóta gyakorlom. Nem megy. Tegnap kereken három percig tudtam nyugton ülni. Maga az egy helyben maradás is gond, főleg az, hogy nem csinálok semmit. Hogy nincs tevékenység. A gondolataim? Pontosan, ahogy Elisabeth Gilbert is írta: majom-elmém van. A gondolataim, mint kis makik, ugrálnak ágról ágra. Inkább úgy fogalmaznék: mint belőtt majmok. Ugyanis turbóra kapcsolva száguldoznak a fejemben a gondolatok. Jönnek, tolonganak, felmerülnek emlékképek, amikből persze az egóm rögtön következtetéseket von le, kombinál, tovább gondol... Régebben emiatt dühös voltam. Ideges. És irigy. Mert másoknak sikerül elérniük az üres csészét. Én meg még arra sem vagyok képes, hogy ne gondolkodjak. Mára már nem csinálok ebből különösebb gondot magamnak. Tudom, hogy csak gyakorolni kell, menni fog az. Ma már tudok megértő lenni magammal, a türelemmel azonban még hadilábon állok...

Ma reggel a kerek három perc után felálltam, jártam egyet a hűvös szobában, aztán visszaültem és folytattam. És ez így ment egy órán keresztül.

A délutáni meditációkor sikerült fél óráig nyugton maradnom. És nagyjából kikapcsolni az elmémet. Még magamon is meglepődtem.
  • Jóga.
  • 7-9: séta.




A Pécsi-tó körül csodásan kiépített bicikli- és gyalogút van. Gyönyörű az egész. És kis táblák motiválják 500 méterenként a futókat.



Szebbnél szebb kis nyaralók szegélyezik.













  • 9 óra: reggeli
  • 10-ig: napozás (árnyékban).
  • Edzés.
  • 11-11.30: napozás (megint árnyékban).
  • 11.30-12.30: meitáció.
  • 12.30: ebéd.



  • 13-15: meditáció. És kis alvás.
  • Jegyzetelés.
  • 16-17.30: séta.


Már tegnap kinéztem magamnak a Vízfő tanösvényt. Hát ma megnéztem közelebbről is.



A Vízfő forrásnál áll a Forrásház. Csete Béla tervezte mákgubó alapján. Előtte egy padon egy hölgy ült, mint kiderült, "idegenvezető", kinyitotta és megmutatta belülről az építményt, ami gyakorlatilag egy szivattyúház, a gubó teteje pedig az ide érkező és itt dolgozó barlangászok lakhelyéül szolgált. A földszinten most barlangász kiállítás látható. És denevérek a falon.






A föld alatti szivattyúház.

A Vízfőből természetes módon tör elő az ivóvíz minőségű (!) forrásvíz. Régebben ellátta Komló vízigényét is. A víz szállítását csövek nélkül oldották meg. Ma nem használják. (Pedig mekkora kincs az ivóvíz!!!)


A víz, ahol feltör, tényleg ilyen kék. Mellette van a barlang bejárata. Ugyanis Orfű is, a közeli Abaligethez hasonlóan 8ami 5 km-re van) barlangrendszeren található.




A barlang bejárata fölött van egy több tíz méteres, majdnem függőleges part. Itt zúgott le két 13 éves srác tegnap. Akkor még nem tudtam, mi történt, csak láttam a mentőhelikoptert.


Errefelé is egyszerűen mesés az erdő.




A kis erdei túra után a Mecsek Házához értem ki.




  • 17.30: vacsora.



  • 3/4 7-ig napozás.
  • 20.30-ig meditáció.
  • 9 óra: alvás.

Étek
Mozgás
R: 15 szem cseri, 10 deka málna
Freeletics 14/2. situp MAX+METIS+situp MAX
E: szalonna, 1 tojás, zöldség, 1 ek zsír
12 km séta
V: zöldség, kolbász, sonka, sajt






Napozás: 2 óra

(Folyt. köv.)


Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha