Kedd, változások

Hőgyész. Utolsó képek a kertről. A ködös, nyirkos reggel után ajándék napsütéssel.

Eddig 13-szor költöztem. És volt 7 külföldi lakhelyem is ott, ahol éppen dolgoztam. Anyu -ha jól számolom- nyolcadszor költözik. A húgom mondja, hogy a változás nem feltétlenül rossz, és remélem, hogy így lesz most is.

Nálam is van változás. Klimax. Még nem kimaxolva, de egyértelműen. Hőhullámok, irtózatosan nehéz elalvás, éjszakai ébredés, hangulatváltozás... Minden hirtelen, a semmiből jön, igazán nem tudok mit kezdeni vele, 1-2 perc és elmúlik (az elalvási nehézség az durva, órákig is eltart, amire elpilledek, hiába vagyok irtó fáradt).

Ha valakinek van ezügyben tapasztalata, esetleg valami segítő praktikája, szívesen fogadom. Igyekszem én is majd utánanézni a témának. (Anyu változókori metamorfózisát anno végignéztem, remélem, én könnyebben átvészelem.)

 

Hétfő

... nálam vasárnapi hangulat. Tevékenyen.

Délelőtt A-nál. Elpakoltam mindent az útból, hogy legyen hely a költözéskor. Anyu hétvégén Mohácsra költözik.

Kipróbáltam a mosógépet is, pöpec, így legalább mehetnek a szekrénybe a nyáron használt törcsik.

Beszéltem lakókkal közös tároló ügyben (nem egyszerű menet). Vittem tegnap is fel apróságokat. A szekrény tetején egy emlék Hőgyészről. A kancsón az áll: Kälberstall, azaz Borjúállás. Így hívták a szőlőhegy azon részét, ahol mamiéknak présházuk és szőlejük volt. Már ezer éve német rokonaink vették meg a kertet, azóta ők dimenziót, a "szőlő" tulajdonost váltott. De az oda készült boroskancsó még megvan, benne hőgyészi házi levendula illatozik.

Ebédre értem haza, aztán kis punyi. Este séta a mohácsi temetőbe(n).

Holnap megint Hőgyész, szerdától munka, csütörtökön még A-hoz kell mennem, szombaton költözés... Mozgalmas lesz ez a hét is.

 

Vasárnap

 Sűrű nap.

Reggel Hőgyész, anyuhoz.

Majd Mamikámnál.

Feketében volt, mert anyu -a fejében- már megint meghalt... Nem tudta elhinni, hogy él, szorongatta a kezét, tapogatta az arcát.

ebéd után Tamási, temető.

Majd Hőgyész, temető.

Este haza, Mohácson először A-nál, utána hozzánk.

(Az óraállítás mindig kemény dolog, már fél 10 lenne, alig tudom nyitva tartani a szemem...)

Szombat

Szombat. Végre hétvége. Persze elfelejted az ébresztőt leállítani, így kelsz a szokásos munkanapi korai időpontban. Vagyis nem. Kinyomod és visszaaltatod magad. Jesz, Másfél órát ráhúzhattál a megszokottra.

Kezdésnek tusoló vízkőtlenítés. Majd reggeli. Aztán főzés.

Át A-hoz gyalog, fel a másodikra, ami most iroda szinte, mert telefonos ügyintézés majdnem délig. Gyalog vissza, útközben bolt: kártyával olcsóbb a pur kenyér.

Haza, fel a harmadikra, ebéd.

Délután Pécs. Kis kilátó nagy emelkedővel, sok lépcsővel.

És köddel, de így is szép.

Innen légvonalban pár szárnycsapás lenne a Frei, de azért az úton megyünk, kocsival a kávézóba.

Útközben M. unszolására bemegyünk két boltba, konkrét céllal: a lehető leghosszabb kabátot szeretném, mert minden télen szétfagynak a combjaim és a lábaim. Találunk is elfogadhatót jó áron.

Séta a dombra.

Ott a kedvenc: a Cannes-i fagylaltkávé.

Pécsen szinte tiszta idő a városban, az autópályán nagy köd. 

Itthon már csak punyi. És hamarosan alvás.

Holnap Hőgyész. Így, ebben a formában utoljára. Anyu jövő héten költözik. ( 😊😢 )

 

Csütörtök

Munka után hivatali ügyintézés, aztán kis kiszakadás a városból, betonból, szmogból, séta a szabari erdőben.

(A FB-om megint letiltva, tényleg napi szintű a dolog...)

Faca...

Napi szinten ez megy. 

Roppant kihívó ez a -valószínűleg szórakozásból jelentett- bejegyzés is... 

 

Dobozolás

 

Reggelim még van a hétre (tökmagkrémes pirítós, és még 1 paradicsomom is van), ebédre készült tonhalfasírt salátával, vacsora tojás lesz.

Hétvége

A kellemes kis munkahét után szombat reggel autóba pattanás, irány anyu. Egész hétvégén pakoltunk, dobozoltunk, zsákoltunk, hoztunk-vittünk. Szombat délután csodás napos idő volt.

46 évig nem ettem meg a tojáslevest. A szagát is utáltam. Tavaly, a műtét után jött rám, hogy tojáslevest kívánok. Képes voltam napi háromszor is megenni. Anyu nagyüzemben gyártotta nekem. :) A hétvégére is ezt főzött most, én pedig nagy örömmel lapátoltam magamba literszámra.

Jött M. a szomszéd utcából, hallotta, hogy anyunál vagyok, tudja, hogy szeretem az otelló szőlőt, hozott nekem. :)

Keresztanyumnál is voltunk, igaz, hogy csak pár percre (oda is vittünk, onnan is hoztunk cuccost), de legalább láttam. :) A kertje álomszép, mint mindig.

Hordtam le fát is anyunak a kazánhoz, hogy ne fázzon. :)

Aztán újra tele lett a telekocsi.

Ebéd után még gyors hajmosás, aztán irány Mohács. Felcipeltem anyuhoz a dolgokat 6 fordulóval a másodikra, elpakoltam, összeraktam egy polcot, aztán itthon másztam fel a saját cuccommal a harmadikra...

Roppant zsúfolt munkahét után rendesen tevékeny hétvége. Akkor holnaptól pihenés, ugye?

 

Munkahét

Hétfőn sima 8 óra 7-től 3-ig.

Kedden fogadóórával 7-től 16.30-ig 9.5 óra.

Szerdán a leendő elsősök szülőijével 7-től 18.15-ig 11.25 óra.

Csütörtökön az óráim után eljöttem (délután Davinci) 7-től 11.30-ig 4.5 óra.

Ma őszi bál, 7-18.40-ig majdnem 12 óra.

(De ma a holnapi idősek napjára volt próba, okt. 23-i megemlékezés, az ovisok voltak fent a suliban iskolanyitogató foglalkozáson, és még sorolhatnám.)

Purc a köbön...