2017. október 11., szerda

Őrség 2/1.


"A buddhisták egy fontos dolgot tanítottak meg nekem. Ők az „itt és most”-ban hisznek.

Vallják, hogy az egyetlen valóság az, ami itt van velünk, az, ami itt és most történik.
Ha a holnapnak élsz, ami csupán egy álom, akkor mindössze ez a megvalósítatlan álom marad neked. A múlt sem valóság, értéke mindössze annyi, hogy azzá tett, ami most vagy, nem több.
Így hát ne élj a múltban. Élj a mának.
Amikor eszel, egyél. Amikor szeretsz, akkor szeress. Amikor beszélgetsz valakivel, beszélj. Amikor egy virágra nézel, láss.
Ragadd meg a pillanat csodáját!"
Leo Buscaglia

Reggel es Oriszentpeter kozpont












Malom latogatokozpont







Rezgo nyar tanosveny























Arpad-kori templom






























2017. október 10., kedd

Őrség 1.


"Az ember akkor a legboldogabb, amikor szükségletei és javai egyensúlyban vannak egymással...

A bölcs ember úgy valósítja meg ezt az egyensúlyt, hogy az igényeit csökkenti le a javai szintjére.
A leghathatósabb módszer erre az, ha megtanuljuk megbecsülni az élet ingyen ajándékait: a hegyeket, a nevetést, a költészetet, a baráti borozásokat."
Trevanian


































2017. október 9., hétfő

Vers mindenkinek

Pikáns, vicces, de elsősorban modern. Lackfi János verseit imádják a mai iskolások, önként (!) tanulják meg kívülről. Például a Parabola címűt. És itt egy, az edzés témájában írt kis remek:

Lackfi János: Kondizás végén
Még nyögdel a testem a sok guggolástól,
Még gyöngyöz a víz is a hajlatokon,
De látod amott a neonszinü nyákot?
Ha vége van, én biza abból iszom.
Még ifju a combom a lábnapozástól,
S még dolgozik bennem a sok protein,
S bár festve a haj, s tininek sose látszom,
A húspiacon ma lehet valakim.

Felvarrva a ránc, alapozva a bőröm...
Űlj, szépfiu, épp közelembe lazán!
Látom, szemed a kebelemre vetődött,
Feltöltve az arcom, a mellem, a szám!
Oh mondd: ha előbb megyek el kora reggel,
Majd rezzen-e szőrszál zord sziveden?
Vagy hopp, elenyészek a nőci-sereggel,
Már lám, csereáru a szívszerelem?
Ha eldobod egykor a szemceruzámat,
Rajzolj legalább a tükörbe bajuszt,
Én látni fogom s röhögöm fura szádat,
A fekvenyomáskor eszembe ha jutsz.
Letörlöm az izzadságomat aztán,
És kihajítom a boxerod ám,
S majd ha remegve köszönsz is az utcán
Én semmibe pöckölöm arcod, apám!

kép és vers forrása itt

Napindító...

A tegnapi mozi után... Ma reggel hátul vagyok a fürdőszobában: mocorgást hallok. Á, képzelődöm.  Valami ugrál. Ugyan már! 😐 Leesik valami a konyhában. Jézusom, itt tényleg van valaki! 😱 Kióvakodok. Hatalmas füst. "Csak" a rántottámat égettem szénné a fakanállal együtt, elfelejtettem, hogy már elkezdtem sütni... 🤔😲 Akkor hát indulhat a mai nap.