Igen, ez az, amikor nem mindig jönnek össze a dolgok. Ugye már régen tudtam, hogy ma hosszú nap lesz, gyalogtúta délután, és így is készültem a kajával: csomagolható-vihető... De a bolti listát nem jól írtam össze, hiányzott 3 kornspitz, így -tegnap írtam-, a közeli boltban vettem egy Slim kenyeret, mert hogy CH csökkentett, és abból lett mára az ebéd és az uzsonna. Csakhogy a tízórait itthon felejtettem, és csak az ebéd-uzsi szenyókat vittem magammal (folyadékot rendesen), és ezt kellett beosztanom estig. És itt jegyzem meg, hogy soha többé nem veszek Slim kenyeret! Mert egyáltalán nincs íze, nyúlik, mint a gumi, és pontosan olyan volt, mintha nem ettem volna semmit, de semmit! Volt ugyan kis fogadás a túra végén, de nem ettem sem fornettis pogácsát, sem omlós kalácsot, se a cukros üdítőből nem ittam, és most éhes vagyok. De annyira éhes vagyok, hogy tudom magamról: ha most elkezdek enni, akkor nem bírom abbahagyni, amíg rosszul nem leszek. A hűtő gyakorlatilag üres, és nincs semmi extra (se szimpla) itthon. Így is muszáj okosnak lennem, tehát ettem fél marék mandulát. És most főztem egy teát, dupla adagot, azt megiszom. Aztán meg fogom enni az itthon hagyott tízóraimat, és a vacsit. Semmi többet.
Tanulság?
- Figyelj oda a bolti lista írásnál!
- A finom és értékesebb kaja helyett ne vegyél meg semmi sz@rt csak azért, mert ez a bolt közelebb van!
- Ne hagyd otthon a tízóraid!
- Légy büszke magadra, hogy nem ettél a kis fogadáson!
- Légy büszke magadra, hogy éhesen hazaérve nem tértél be sehova egy kis ezmegazért!
- Légy büszke magadra, hogy nem faltál fel minden kezed ügyébe kerülő ehető és ehetetlen dolgot otthon!
- Igen, ez a te hibád, de ezért aztán igazán nem kell rosszul érezned magad! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése