Hosszú hétvége/2.

1. nap itt

2. nap:

Reggeli.

(A régi önmagamhoz képest, amikor vagy 3-szor mentem vissza telepakolni a tányéromat, ez igen szerény teljesítmény. Ahhoz képest viszont, hogy két hete még ennek a töredékét sem tudtam megenni, határozott fejlődés.)

Séta.

Fre kávé. 

Érdekesség: iiimádtam mindig a kávét, a freikávét is. Amióta gond volt a vesémmel, minimális kávét iszom, még a freiben is limonádét rendeltem inkább...

Az 50. szülinapomra kaptam a kolléganőimtől könyvutalványt. Mivel "szembejött" Siófokon egy bolt, hát az utalványok végére jártam. (A Buda könyvet el is kezdtem olvasni, az 50. oldalig jutottam a hétvégén.)

Sétahajózás.

Ebédet nem ettünk. Én megéheztem félután 4 körül, ettem egy húslevest (mennyei volt).

Estefelé.

Vacsora.

Lógó üveg.

Olvasás, alvás.

 

Hosszú hétvége/1.

M. ötlete: menjünk el a hosszú hétvégén Siófokra. Talált egy last minute foglalást. Indulás október 23-án, csütörtökön.

Balatoni lány vagyok, Siófokon születtem. Amíg Tamásiban laktam, csak felültem a buszra és egy óra múlva már fürödhettem a Balcsiban. 

Őszi hűvösben érkeztünk. 

Vacsora: spagetti carbonara.

Lógó üveg. Ez a hely neve.

Maminak voltak ilyen székei, amik Hőgyészről elkerültek anyuhoz Mohácsra.

Viszonylag korai alvás. (Én nagyon elfáradtam, én vezettem.)

Cuki

Ének óra. Hej, tulipán, tulipán, teljes szegfű, szarkaláb...

- Teljes szegfű, szarkalány.

- Teljes szegfű, szalmabáb.

(Megeszem őket.) 

Kedd

Kaptam:

("Imádom, Zalántól van Timinek.")

Emellett sok ölelés és mosoly jutott.

Huh, ez volt az egyik rövid napom, reggel 7-től délután negyed 4-ig... De millió aprósággal haladtam, kiosztottam sok csillagot és ötöst, munka után itthon felkészültem holnapra, tusoltam és hajat mostam. Bekapcsoltam most a lépésszámlálót kíváncsiságból, ezt az üzenetet mutatta:

Hja, hamarosan töltőre teszem magam, azaz alszom... Egyébként 2.8 km-t mutat a lépésszámláló (nem volt egész nap nálam a telefon).

.......

Ma egy éve kelt át a szivárványhídon R. :(

Hétfő

Kaptam, az új suliból. (Meg sok ölelést is. Meg matricát, csak nem volt időm lefotózni.)

Reggel 7-től fél 4-ig folyamatos munka 2 iskolában, majdnem 100 gyerekkel.

Hazavezetés. (Nehéz, mert az új gyógyszer szörnyen elnyom.)

Vacsora. (M. isteni Jókai-bablevest főzött.)

Este fél 7, még mindig dolgozom, KÉPTELENSÉG beleférni a 8 órába. (Ja, de, ha leadom az anyagot és kész.)

Kajakészítés holnapra, zabkása szőlővel, M. levese.

Amikor berakom a hűtőbe, akkor látom, hogy de hát van ott egy tegnap készített adag holnapra..... Sebaj, majd elfogy az is...

Este majdnem fél 8. Megírom a blog-bejegyzést, aztán nekiállok a mai Krétának. Suliidőben egyszerűen nem jutok oda...

Hétfő. Csak hétfő. "Csak" 6 órám volt (a napközivel), B-on 3 összevont óra,úgyhogy mára 8-9 órára készültem... Á, aki nem csinálta/csinálja, elképzeni sem tudja. (Észrevettem, hogy annyira kell koncentrálnom npkközben arra, hogy lélegezzek, hogy elfelejtek mosolyogni... Holnap a légzés mellett erre is szeretnék figyelni.)

Péntek, szombat, vasárnap

Péntek

Kaptam:

Alig tudtam hazavezetni, annyira elnyomott az új fájdalomcsillapító. Kellett aludnom egy órát, de még utána is kóvályogtam. A delest és aztán az estit sem mertem bevenni.

Két hetente el tudok jönni korán pénteken, ha adódik valami. Az egyik kollégenőmnek van ilyenkor az 1. napközije, nekem a 2. Zs. ajánlotta fel, hogy ha bevállalom a dupla napközit, akkor ő is, és így két hetente kerül ránk a sor. Ma éppen jól jött, esküvőre voltunk hivatalosak...

... aztán lakodalomba.

Hajnalban értem haza.

Szombat

Kb 10-ig aludtam. Aztán a szokásos rutin: gyógytorna, Progastro... Visszafeküdtem, fél 4-kor keltem délután, akkor ettem (lagzis csomagolt kajci). 

Bevettem egy fájdalomcsillapítót, mert kellett. Még 4 óra múlva is irtó álmos voltam tőle, este 8-kor nem bírtam tovább, elmentem aludni, pedig VIP tiszteletjeggyel hivatalosak voltunk a Sportcsarnokba retro Dj partyra. Reggel 7-ig folyamatosan aludtam.

Vasárnap

Szokásos reggeli rutin: gyógytorna, Progastro, sok víz. (Szörnyen szomjas voltam, reggel úgy ébredtem, hogy cserepes a szám. Nyitott ablaknál alszom, a páratartalom 33% volt reggel, erre valamit ki kell találnom, mert ez nagyon alacsony.)

Dobozolással kezdtem. Mivel tényleg nincs rendesen idő napközben enni, valami gyorsat és viszonylag gyorsan ehetőt gondoltam ki:

Reggeli: rántotta, zöldség, kenyér. (Ezt meg tudom enni tanítás előtt a tanáriban.)

Tízórai: egy müzliszelet. (A szatyromban.)

Ebéd: főtt tojás, sajt, zöldség, kenyér. (Ez jobb lett volna szendvicsnek, de a kenyér még fagyott volt, a tojás meleg, így csak betettem dobozba.)

Vacsora: tonhal saláta a terv.

Ebédre M. hívott meg Belvárdra. Nem fotóztam, de minden isteni finom volt.

Ebéd után jó másfél óra alvás.

Délután házimunka, most, este készülés a következő sulihétre.

Roppant húzós, kemény volt az első munkahét 5 hónap szobafogság után, rettenetesen elfáradtam.

Hamarosan tusi és alvás.

szerda, csütörtök

Szerda-neurológia. Alcím: a gyógyszergyárak álma vagyok...

Juj, késő van, jaj, nagyon fáradt vagyok...

Neurológia. Kaptam gyógyszert, más fajta fájdalomcsillapítót... Hogy ne alakuljon ki krónikus fájdalom-szindróma... És menjek tovább reumatológiára is. A gyógyszer mellé gerinctorna. Életem végéig.

Délután fogadóóra B-on. Mentem. 

Eddig jutottam tegnap a bejegyzéssel.

Csütörtök

Megint elaludtam. M. ébresztett negyed nyolckor...

Kaptam:

Irtóztatóan fárad vagyok. Hiába "csak" este fél 8, ebből nagyon gyorsan alvás lesz.

Kedd- ciki és cuki

Ciki: reggel nyitogatom a szemem: furcsán világos van. 6-kor tegnap sötét volt. Ránézek az órára: 7.05, elaludtam. Addig babrálhattam előző este az ébresztő beállítását, amíg végül kikapcsoltam. Mert nem szólt. Igaz, hogy tegnap mindent odakészítettem, amire szükség volt, csak én olyan vagyok, aki fél óráig kóvályog a lakásban, amire felfogja, hogy ja, reggel van, ja, munkába kell menni, és csak ekkor állok neki fogat mosni, egyebek. Hát ma nagyon gyorsan felöltöztem, mini smink, kaja a hűtőből a szatyorba, közben ittam a vizet, mosdó kétszer, szatyrok vállra, le a parkolóba és uzsgyi, azért csak 25 km (Sze-ben kezdtem ma), csak útépítés van, gyerünk. Amikor beültem a kocsiba, akkor konstatáltam: a gyógytorna elmaradt. Simán éreztem. Vettem egy nagy levegőt: oké, akkor most indítok. Most kitolatok. És így a suliig. Nem késtem el (csak nem szeretek beesni, ott is kell(ene) legalább fél óra, amíg "megérkezem".

A 3. szünetben kellett ma átautóznom B-ra. Erre ma (és pénteken) 10 percem van. Fizikai képtelenség. Így nem agonizálok rajta. És azon is utoljára, hogy így "kések"  a következő óráról. Nem az én saram.

A vízivást-mosdót tudtam tartani, az étkezés ma is botrányos volt (reggeli fele délben, ebédre délután az ebédem fele, amikor hazajöttem (fél 4), akkor ettem meg itthon a tízórait és a maradék fél ebédet, a vacsi tonhal sali helyett ma M. rántott húsának a fele került beburkolásra).

Idén nincs könnyű gyerekcsapat (nyolc db osztályt, majdnem 100 gyereket tanítok idén), de van egy, ahol végleg véget ér a "tudományom". És ezen sem rágódom, bár a napi energiám 80-90%-át az az egy óra elszívja (!). Ehhez képest B-on én nyaralok az órákon (pedig ott összevontan tanítok). Konkrétan ma itthon, suli után 4-től 7-ig csak ültem és néztem ki a fejemből...

Cuki:

Timi néni, ez a tiéd:

Ének órán: Magának de szép hangja van!

És az idei új suliban reggel egy kislány ölelésre tárt karral, széles mosollyal, a nevemet skandálva szaladt elém.