Hétfő

Ébredés: 5.14. Szokásos rutin. Mivel az illemhelyen gyorsan végeztem, maradt fél órám. Így leszedtem a megszáradt ruhákat, elpakoltam, meglocsoltam a virágokat. 6.30: indulás dolgozni. 7.00: reggeli a tanáriban (rántotta, paprika), közben Kréta beírás, egyebek. B-on kezdtem, a 3. óra után mentem át a sz-i suliba, ott fél 3-ig órám volt. (Mindkét helyen kaptam sok ölelést, sztori-mesélést, kedvességet, matricát...) Közben röpke ebéd (rántotta, paprika) a tanáriban, közben készülés órákra, Kréta-írás.

Munka után bolt. Két dologért mentem (és a visszaváltós üvegek ügyében), azt a 2 dolgot pont nem vettem meg, viszont találtam 50%-kal leértékelt olyan dolgokat, amikből (szintén) kifogyunk, ezt nem lehet kihagyni (zöldség, balzsamecet...), úgyhogy hátizsákkal és két szatyorral felmálházva másztam meg ma is a Mount Everestet harmadik emeletet. (De most nem bántam.) Kipakolás. Gyors kajcsi (tegnapi maradék: spenótos-sajtos tészta, friss saláta)... 

... kötényhúzás, főzés.

Tárkonyos zöldségleves, pörkölt, babfőzelék.

Kézi mosogatás+mosogatógép indítás, pult és tűzhely takarítás. Este fél 8-kor sikerült letennem a hátsómat. Indítottam Mimit (robotporszívó), közben lejárt a mosogatógép. Ki is pakoltam és betettem a maradék edényt a mosogatóból.

Közben hívott a kolléganőm, hétvégén sulifarsang, azt szervezzük.

És nincs nap, hogy ne gondolnék anyura, mamira, kegyetlenül hiányoznak. Ma B-on a harmadikosok kérték, hogy énekeljük el a két évvel ezelőtti német anyák napi dalt. Hát szólt. Nagyon nehéz volt visszatartanom a könnyeimet...

Farsangi időszak van, de lehet bármilyen, mamitól tanultam a német hagyományokat, minden alkalommal eszembe jut. A szeretete, az odaadása, a türelme, a tudása... Ahogy például februárban minden hétvégén másfajta fánkot sütött és tanította a fortélyokat...

És borzalmasan hiányoznak a Nagy Asztalok...

Viszont még 11 nap folyamatos munka vár, úgyhogy ildomos lenne vízszintbe tennem magam...