2022. augusztus 11., csütörtök

Újra Da Vinci...


Nem gondoltam volna, hogy idén augusztusban is itt leszek. Tavaly augusztusban a kontrollon voltam ebben az épületben utoljára, aztán októberben a másik részben operáltak. 

Nem teljesen igaz, hogy nem gondoltam volna, hogy egyszer még itt leszek. Mert gondoltam. A húgom lányának (P.) ugyanis totális endometriózis tünetei vannak. Csak idén négy orvosnál (nőgyógyász) jártak az ájulásos-görcsös rosszullétek és a hetekig tartó vérzés (...) miatt, semmi eredmény... Már korábban mondtam nekik, hogy jöjjenek az én profomhoz, ha ez endo, ő megmondja, ha nem az, kideríti, hogy mi. Így ma nem betegként, hanem "betegszállítóként" vittem őket a Mecsekbe, a Da Vincibe egy konzultációra. És igen: a prof is elmondta nekik, hogy ezek tipikus endo tünetek. A hasi UH-on semmi kóros nem látszott, de menni kell MR-re és egy gyógyszert is felírt. Továbbiak az MR-lelet függvényében.

Aki rendszeresen olvassa a bejegyzéseimet, annak már a könyökén jöhet ki, de én még sokszor le fogom írni, hogy a fájdalmas menstruáció NEM normális! Tessék orvoshoz menni, addig, amíg valaki komolyan nem veszi!

3 megjegyzés:

  1. Amikor 14 évesen elkezdtem menstruálni, állandó fájdalmak gyötörtek, ájulás, görcsök, hányinger. Anyámék nem vittek orvoshoz, azt mondták ez egyes embereknél ilyen, tűrjem. Havi egyszer hiányoztam a suliból, ha nem, kiájultam a padból, úgy kellett hazavigyenek. Aztán 21 évesen megszületett az első gyerekem, és elmúltak ezek a tünetek. Most a fiatalabb lányom küzd ezzel, majd mondom neki, hogy vizsgáltassa ki magát. Köszi. ♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon szerencsés vagy, és örülök, hogy nálad elmúltak szüléssel a tünetek. És a lányodnak is kívánom, hogy sikerüljön a végére járnia.

      Törlés
  2. 2002-ben (!) diagnosztizáltak nálam endometriózist, miközben egy cisztát távolítottak el az egyik petefészkemről. Fájdalmas menstruáció volt a tünetem, az első napon fel sem tudtam kelni, hasmenés, néha hányás, sokszor az ügyeletet kellett kihívni, hogy csillapítsák injekcióval a fájdalmat. Akkoriban nem nagyon foglalkoztak még ezzel a betegséggel. Egyetlen tanáccsal láttak el: "Szüljön minél korábban!"
    Az élet meg úgy hozta, hogy csak 34 évesen szültem. (inszemináció, nem sok esélyem maradt a teherbeesésre). De a szülés után minden fájdalmam megszűnt. Ellenben már 40 évesen elkezdődött nálam a menopauza, 42 évesen teljesen elmaradt a menstruációm.
    Amit én korábban nem tudtam, a gasztrodokim mondta (tapsikolva, hogy nálam ez nem történt meg), az elvándorolt méhszövetek akár a bélrendszeren is megtapadhatnak.

    VálaszTörlés