2014. április 30., szerda

Út a cél felé 38. nap (Ausztria)

Napok óta valamiféle belső "harc" kezdődött bennem. Leginkább tanácstalanul figyelem, értetlenül kapkodom a fejem, hogy vajon mi lehet ez a belső nyugtalanság, ez a vihar előtti sötét felhő gyülekezet. Ideges vagyok, türelmetlen, 60 a pulzusom, és igaz, hogy mindig is kihagyott a szívverésem, de hogy mostanában 10-szer 1 perc alatt?!
Tény, hogy néhány dolog foglalkoztat. Ezeket "meg kell beszélnem magammal". Tény, hogy tegnap nagyon nehéz munkanapom volt. Viszont volt ennél már rosszabb is. Tény, hogy akármilyen csillivillinek látszik is az életem mostanában, nem az.
Viszont történnek szuper dolgok is: ma sütött kicsit a nap. J. megírta, sőt fotót is küldött arról, hogy elkészítette a hambrger zsömimet és a hamburger húst, és jól sikerült. Egészséges vagyok, viszonylag normális munkahelyem van, nem éhezem, van mit felvennem. Jegygyűrű van az ujjamon. Várnak haza. G-nak ízlik a müzliszeletem és a paprikás krumpli, amit főztem neki, mielőtt kijöttem.
Mégis valahogy teljesen bizonytalan minden. Nem tudom, hogy egy olyan élet épül-e bennem, ami nem én vagyok, vagy teljesen hamis vizeken evezek-e, vagy csak még nagyon sokat kell tanulnom önmagamról, a világról. De ezen nem is szeretnék agonizálni. Eszembe jut M., akinek a teljes élete felfordult a cukorbetegséggel. Amíg él, meghatározott napirendet kell követnie. Ha valamit elszúr, az életébe is kerülhet. Vannak szörnyen nehéz napjai, de legtöbbször vidám, tele van tervekkel. Vagy D., egy gyerekkori "pajtásom", aki évek óta az utcán él, külföldön, az élete olyan, mint egy film -sok kalanddal, sok harccal, sok szomorúsággal-, mégis mindig kicseng valamiféle pozitívum abból, amit mesél. És még sorolhatnám.
És hogy mindez hogy jön ide? Ha pasi vagy -úgy értem: pasi pasi-, már eddig sem jutottál tán az olvasásban, és ne is olvass tovább, mert földhöz fogod vágni a gépedet. Nőből vagyok, és ennek akad egy úgynevezett lelki oldala. Próbáltam már tiltakozni ellene, megpróbáltam nem  venni tudomást róla, elnyomni, elhallgattatni, de nem jött össze. Lassan negyven éves vagyok, a hormonok szintje már változgat a szervezetemben, ami számomra is meglepő tünetekkel jár. Szóval oké: lelki oldal. De mi köze ennek a motivációhoz (mert hogy ma reggel is keményen meg kellett motiválnom magam)? Határozottan észrevettem magamon, hogy ha a dolgaim sínen vannak, a testem gyakorlatilag úgy reagál, ahogy a gondolataim diktálják. Még 2006-ban sikerült egyszer nagyon rövid idő alatt 11 kilót szó szerint ledobnom úgy, hogy nem változott az étkezésem (az még a reggeltől estig zabálós életmód volt) és semmit nem mozogtam. Viszont szerelmes voltam, iszonyatosan, felhőtlenül (és felelőtlenül), mindent elsöprően és fogyasztóan. Ez az oldal rendben is van. Csakhogy amikor felbukkan az érem másik oldala, a kilóim nemhogy ragaszkodnak hozzám, hanem elkezd a szervezetem zsírpárnákat növeszteni, mintha mindenáron meg akarna védeni mindenféle külső behatástól. Márpedig az élet(em) nem habos torta, így aztán van mit harcolnom önmagammal. És ilyenkor édes mindegy, mit, hogyan eszem, mit, mennyit edzek, semmi nem úgy történik a szervezetemmel, a testemmel, ahogy szeretném. Viszont az évek alatt rájöttem, hogy hangulatok, hormonszintek változnak, jönnek-mennek a jobb és rosszabb periódusok, de ha az ember kitartóan, minden egyes nap tesz valamit azért, hogy közelebb kerüljön a céljához, akkor közeledik is a célhoz. Nem érdemes csak és kizárólag rövid távon gondolkodni. Éppen ezek miatt (is) ma reggel is felkeltem, és szépen megcsináltam az edzés penzumot. Pump and burn volt, gumikötéllel, tele pakolt hátizsákkal (...).



Reggeli: gyümölcssaláta (fél alma, fél banán, 1 narancs, 2 ek laktózmentes gyümölcs joghurt, mazsola, lenmag, napraforgó mag).
Tízórai: zöld turmix, a reggelről maradt joghurt fele.
Ebéd: sült hús, saláta, 1 sz. kenyér.
Uzsonna: 1 adag fehérjeturmix.
Vacsora: sült hús, párolt brokkoli, hagymás bab.

Edzés (reggel): Les Mills Pump / 15. nap: Pump and burn


Plusz mozgás: 2.5 óra kertészkedés.
Folyadék: 1.5 liter víz.
Napozás: ebéd után 20-20 perc.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése