42 éves vagyok. Néhány éve rájöttem, hogy a túlsúly, a zsírpárnák, a lihegés attól, hogy elsétálok az 50 méterre lévő boltig, az egyre csak növekvő ruhaméret, a könnyű megbetegedés nem a barátaim. Ha ma is úgy élnék, mint 32 évesen, éjjel-nappal ennék, tespednék a tévé előtt és meg sem mozdulnék. Nem kell fitnesz modellé válni vagy megnyerni egy maratont, de mozogni kell, mert a testünk terhelésre lett kitalálva. És ha csak 5 (öt!) perccel kevesebbet fészbukozol, ezt a gyakorlatsort meg tudod csinálni egyszer. És máris tettél valamit magadért, a gyerekedért, akit fel szeretnél nevelni, a családodért... Nem a kövérség esztétikai jelentése a fontos, hanem hogy egy túlsúlyos embernek a belső szervei is zsírosak, a máj, a szív, az erek (...), szülőként pedig hatalmas a felelősség, mert a gyerek azt tanulja el, amilyen példát lát. Nem papolni szeretnék, mindenki úgy él, ahogy jónak látja. De lehet úgy is élni, ahogy érdemes. A döntés a tiéd.
Átmozgató, egyszerű gyakorlatsorok: például itt.
Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése