Három hónapja dolgoznom Sze-ben is, és csak a héten vettem észre, hogy az előtérben olyan a burkolat, mint mamiéknál volt a verandán Hőgyészen.
Nagyon megterhelő a két iskolákban tanítás.
Sok technikát alkalmazok minden nap minden percében azért, hogy elviseljük, hogy túléljek. Azért még mindig igyekszem a gyerekek arcára mosolyt varázsolni.
És figyelek arra, hogy mozogjak is.
Ahhoz képest, hogy tavaly beszéltem az Öreggel, hogy elég volt a betegségből, az orvosokból, csütörtökön a suliban egy német órán volt egy "szívinfarktusom". Ki kellett mennem a tanteremből, úgy éreztem, hogy elájulok, nehezen kaptam levegőt. Két -három perc múlva jobb lett. Borzasztó ijesztő volt. Ha még egyszer előfordul, elmegyek orvoshoz. Aznap délután kellett mennem fogorvoshoz, megkértem, hogy hanyagoljuk a gyökérkezelés folytatását. Viszont nőtt egy pukli az egyik fogamnál, kértem, hogy azt nézze meg. Tályog, antibiotikum, két hét múlva foghúzás...
M. hirtelen ötlete: Gunaras. Hát jöttünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése