Annyi minden történik egy-egy munkanapon... Mintha több nap eltelne egy-egy műszak alatt. Alakulnak a dolgok, lassan kirajzolódik, mit, merre, hogyan, lassan az is eldől, kik maradnak, ki lesz pultos, ki felszolgáló, kinek adják a nyitós, kinek az éjszakás-zárós műszakokat...
Már jó néhány bejegyzésben említettem a közelmúltban, hogy kemény leckéket kapok az élettől. Szinte szó szerint napról napra keményebbeket. Igazából lelkileg fáradok el a munkanapokon, a fizikai kimerültség eltörpül mellette. Biztos vagyok benne, hogy "gyorsított eljárásban" érkeznek (inkább zúdulnak) rám a megoldandó feladatok, nincs idő felkészülésre, átgondolásra, azonnal reagálni , rögtön dönteni kell.
Mai leckék: ne akarj jót másnak, ha neki jó úgy, ahogy van (még akkor se, ha tudod, hogy ő nem tudja, hogy nem lesz így jó neki, például anyagi kára lesz).
Légy hű magadhoz.
Ne szólj, szám, nem fáj fejem.
Az előző helyen is így volt, most itt is: én vagyok a legidősebb (a főnököt leszámítva). Sok kollegám van, de vannak olyanok, akikkel még sosem voltam egy műszakban. Akikkel igen, ők mind aranyosak, jó velük dolgozni.
...
Ma nagyon elfáradtam. Ráadásul lett plusz 4 km gyaloglás, mivel reggel leengedett kerékkel találtam a biciklimet, így kénytelen voltam gyalog dolgozni menni, aztán haza is... A lábam sajnos megérezte, de holnap szabadnap, majd pihentetem, amennyire lehetséges...
R (munkahelyen, 10 körül): 1 szendvics, keto kávé
E (munkahelyen, 2 körül): kínai csirke, zöldséges rizs (köszönöm!)
V (itthon, 9 körül): 10 deka parizer
Mozgás: 11km
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése