Kedd (alvásklinika) (és "hirdetés")

Van időpontod az orvoshoz, de korán érdemes menni, mert a recepción sorszámot kapsz, bár nem is az alapján hívnak be...

A lényeg: a második kör kék zónában (olcsóbb) parkoló keresés után találtam egy 3/4 helyet, oda a "kis" kocsim befért. Újabb ezres csak a parkolásért... Órákig várakozás. Az első óra után annyira fájt az üléstől a hátsóm, hogy muszáj volt kimennem sétálgatni kicsit. Azt hittem, egy csokival elleszek, amíg végzek, nem jött össze. Így megkerestem a büfét. (Szürreális, alagsor, csövek, egyebek, viszont friss szendvics, iható kávé, roppant konszolidált áron.) Dél után kerültem be az orvoshoz. Írt gyógyszert és magatartás-terápiát javasolt az ágy-alvás kontextus megváltoztatására. 

Hazavezetés, bolt(ok), felcipekedés, ebéd. (Fél 3-kor.)

Majd egy kis pihenés. Avagy majdnem, közben munkahelyről telefon (délelőtt is kerestek az anyaiskolából), házimunka. Este tusolás.

A gyógyszernek utánaolvastam. Kösz: nem. Magatartásterápia: nem tudom. Mert nem tudom, mikor tudnék pszichológust keresni. Holnap fél 7-kor indulok és munka, miegymás, mammo után kábé 7-fél 8-ra érek haza....

Hirdetés.

Mivel R., az osztálytársam, aki novemberben meghalt (és nagyon hiányzik 😥) a könyvelőm is volt, keresek könyvelőt. (Adókedvezmény az endo miatt és anyu lakásának eladása miatt adóznom kell.)

És akkor szükség lenne egy pszichológusra, lehetőség szerint Mohácson, aki segíteni tudna az alvásterápiában.

Kérlek, ha tudtok valakit, jelezzétek!

Emellett ma eldöntöttem, hogy váltanom kell munka-ügyben. Nem bírom a mai tanítósággal járó stresszt, felelősséget, a képtelen felkészülést a majd' 50 heti tanórámra, a programokat, a versenyeket, sorolhatnám. A fizetésnek sem kell ennyinek lennie (senki ne gondolja, hogy milliókat keresek, és habár borrrzalmasak az árak mindenhol, az sem érdekel, ha minimális ételre és rezsire telik). Ha maradok itt, ahol vagyok, rámegyek. Tuti biztos (sajnos).

Nem tudok jó befejezést a bejegyzéshez, holnap munka (és baromi hosszú nap), muszáj megpróbálnom aludni...

Hétfő

Ébredés: 5.14. Szokásos rutin. Mivel az illemhelyen gyorsan végeztem, maradt fél órám. Így leszedtem a megszáradt ruhákat, elpakoltam, meglocsoltam a virágokat. 6.30: indulás dolgozni. 7.00: reggeli a tanáriban (rántotta, paprika), közben Kréta beírás, egyebek. B-on kezdtem, a 3. óra után mentem át a sz-i suliba, ott fél 3-ig órám volt. (Mindkét helyen kaptam sok ölelést, sztori-mesélést, kedvességet, matricát...) Közben röpke ebéd (rántotta, paprika) a tanáriban, közben készülés órákra, Kréta-írás.

Munka után bolt. Két dologért mentem (és a visszaváltós üvegek ügyében), azt a 2 dolgot pont nem vettem meg, viszont találtam 50%-kal leértékelt olyan dolgokat, amikből (szintén) kifogyunk, ezt nem lehet kihagyni (zöldség, balzsamecet...), úgyhogy hátizsákkal és két szatyorral felmálházva másztam meg ma is a Mount Everestet harmadik emeletet. (De most nem bántam.) Kipakolás. Gyors kajcsi (tegnapi maradék: spenótos-sajtos tészta, friss saláta)... 

... kötényhúzás, főzés.

Tárkonyos zöldségleves, pörkölt, babfőzelék.

Kézi mosogatás+mosogatógép indítás, pult és tűzhely takarítás. Este fél 8-kor sikerült letennem a hátsómat. Indítottam Mimit (robotporszívó), közben lejárt a mosogatógép. Ki is pakoltam és betettem a maradék edényt a mosogatóból.

Közben hívott a kolléganőm, hétvégén sulifarsang, azt szervezzük.

És nincs nap, hogy ne gondolnék anyura, mamira, kegyetlenül hiányoznak. Ma B-on a harmadikosok kérték, hogy énekeljük el a két évvel ezelőtti német anyák napi dalt. Hát szólt. Nagyon nehéz volt visszatartanom a könnyeimet...

Farsangi időszak van, de lehet bármilyen, mamitól tanultam a német hagyományokat, minden alkalommal eszembe jut. A szeretete, az odaadása, a türelme, a tudása... Ahogy például februárban minden hétvégén másfajta fánkot sütött és tanította a fortélyokat...

És borzalmasan hiányoznak a Nagy Asztalok...

Viszont még 11 nap folyamatos munka vár, úgyhogy ildomos lenne vízszintbe tennem magam...

 

Hétvége

Nagyon nincs idő, energia blogot írni. Pedig így megvonom magamtól, amit szeretek...

A kis mosolygó virágot felfűztem a kulcstartómra, egy kedves kolléganőmtől kaptam. :)

Szombaton "szállodás" reggelit készítettem M-nak.

Kérdés mindig, mit főzzek, itt egy tipp:

Szombaton szerettem volna fotót csatolni, de a program teljesen összekeverte a képeimet, ilyen régi fotók is az újakhoz keveredtek:

Nagyon (nagyon!) hiányoznak anyuék, nagyon (nagyon!) hiányzik a hőgyészi ház...

Sütizni is voltunk, én gesztenye kockát ettem, iszonyatos tejszínes volt (finom, nem bolti tejszín, nagyon szeretem, anyu imádta).

Vasárnap (és a szombat nagy része is) pihenéssel telt. Megcsináltam a házimunkát, főztem, voltunk boltban, de pl. ebéd után lepihentem, és istenemre, nagyon jólesett.

Roppant kemény 12 napos etap következik 2 orvossal, 2 farsanggal... Isten adjon hozzá erőt...)

 

Vasárnaptól péntekig

Nem volt energiám írni...

Főztem, dobozoltam is.

Nem írtam arról sem, hogy bő másfél hete sajgott a bal felső bölcsesség fogam. Telefonálni időpontért egyszerűen nincs idő. Mivel M. itthon van, átvette ezt a feladatot, szerdára be is protezsált egy panoráma röntgenre, csütörtökön pedig mehettem is orvoshoz: jól éreztem: meg kellett szabadulni tőle. Nagyon ügyesen adta a doki a szurikat is és ügyesen húzott, a szurihatás elmúltával kellett ugyan fájdalomcsillapító, és ma is úgy érzem, mintha arcon vágtak volna egy vasrúddal, de mivel itthon hagytam a gyógyszert, elvoltam nélküle is.

A héten a munkában leginkább testben voltam jelen. Borzalmasan keveset aludtam minden nap, emellett minden nap munka után város, bolt(ok), cipekedés, itthon házimunka, sulira készülés...

A foghúzás konkrétan egy fenébe rúgás is volt: hazajöttem és semminek nem álltam neki. Irdatlan fáradt voltam, és azért csak kihúzták egy fogamat, hát fogtam magam, ledőltem. Még egy kicsit aludni is tudtam, este 6 után keltem fel.

Péntek délután a babarci könyvtár fánkoló programjára elvittem M-t is 

Ezt még délelőtt barkácsoltuk.

A. mennyi fánkot varázsolt a gyerekekkel.

Aztán kis város M-val.

Este kellett még fájdalomcsillapító a foghely miatt.

..

 Mínusz 1 fog... Oda a bölcsességem 😬🙃

Szombat

Ma 8-ra állítottam az ébresztőt, persze jó előtte fent voltam már...

Ma rövidített temető-"túra". Anyuéknál...

... aztán keresztanyumnál Hőgyészen. Jöttek unokaöcsémék is, nagyon jó volt találkozni. Majd a hőgyészi temetőben mami anyukájánál, mamiéknál, F-nél.

Rövidített, mert M. is jött, és még nagyon nehezen mozog gipszben, mankóval.

Elkanyarodtunk a hőgyészi ház (mami háza) felé, kívülről nem látszik változás, a fiatalok, akik megvették, bent dolgozhatnak (az autójuk ott volt).

........................

Kiesett a tömés az egyetlen bölcsesség fogamból. Persze fáj. Lüktet, napok óta.

A jobb kézfejem olyannyira fáj, hogy kegyetlen még a gépelés is, fogni vele nem igazán tudok.

Az alváshiány durva tüneteket (is) produkál.

A 3 éve nem-eltört kislábujjam szörnyen sajog.

.......................

Botrányosan nehezen kezelek helyzeteket. Kérek segítséget, de a tanácsokat nekem kell alkalmaznom, és ha semmi hatásuk, akkor megint mit tegyek...

Ha tényleg őszintén leírnám, hogy vagyok, sokan megijednének. Tény, hogy többet kellene foglalkoznom magammal, az is tény, hogy teszek kisebb lépéseket, de a legnagyobb dolog az lenne, ha mindaz, amit tudok, hogy meg kellene változtatni, realizálódna. Azaz meglépném, amit meg kell(ene) lépnem...

Találtam ..

Találtam. Négy évvel ezelőtti hőgyészi képek.

Ez biztosan véletlen kép, de most nagyon örülök, hogy van. Anyu és én a főzőfülkében.

Fánkot sütött. Mert nálunk hagyomány volt a farsangi időszakban minden hétvégén másfajta fánkot sütni. Mami csinálta mindig, amíg tudta csinálni.

Nagyon hiányzik Hőgyész, a ház, a kert, a hagyományaink, szokásaink, anyu, mami.......

 

Szerda-csütörtök

Szerda:

Kaptam:

É-vel szuper foglalkozás: hogyan kezeljük a dühöt, hogyan uraljuk a saját testünket, hogyan lazítsunk, és agyféltekéket összehangoló dalos ritmusgyakorlat.

Munka után bolt.

Amikor az ember nem sokat alszik, van ideje gondolkodni. Hogy oldhatnám meg a boltot-cipekedést? Televásároltam a csomagtartót (nem kell túl sok dologra gondolni, ez egy kis Swift, kis csomagtartóval), a romlandót hazavittem, a többi maradt. Így mindennap -viszem a hátizsákot- egy adagot haza tudok vinni a garázsból a kocsiból, nem kell minden egyes nap boltba menni, és ha esetleg valami még kellene a kocsiból, a garázsig egyszerűbb elmenni, mint beautózni a városba.

Este 9-ig készültem a sulira még.

.............................................................

Csütörtök:

Kemény nap volt. 7-re B., az első óra után A-val levittük a sulit az óvodába, egy németes meseelőadásra hívtak meg minket.

Utána visszagyaloglás a suliba, én bevágódtam az autóba, irány Sz., a másik suli. Ott volt 3 órám, gyors ebéd (dobozolt krumplifőzelék kolbásszal), át Sze.-be, félévi értekezletre. Onnan elkéretőztünk, 4-től szülői volt B-on. Onnan is előbb elmentünk B-vel, mert szülői volt Sz-on is. Este 8-ra értem haza.

Kaptam: (ez a sz-i 2. osztály, mindenki ráírta a nevét)

Ezt egy kis elsőstől kaptam Sz-on, busós röpcsi.

Emellett kaptam még sok-sok ölelést, megmutattak sok kincset, meséltek.

Ma is hoztam fel egy adag cuccost a kocsiból, egész jól haladok. :)

 

Hétfő, kedd

 Harmadszorra sikerült feltennem a képeket... És persze fordított sorrendben tette ide a program... Kezdd, kérlek, a végén...!

..................

Szóval munka után bolt(ok). Roppant kevés dolgot tudok hazacipelni a garázstól és felcipelni a harmadikra (70 lépcső kb). Pedig már hátizsákkal járok, vállra akasztható táskákkal. Aztán házimunka (a száraz ruhát munka előtt elpakoltam), mosás, teregetés, főzés, porszívózás, mosogatógép ki- és bepakolás, kaja kiadagolás magamnak, többi M-nak (...). Akinek volt törése: normális, hogy a tegnap felrakott -nem terhelt- járógipsz roppant szoros és roppantul fáj benne a láb?

(Irtózatosan fáradt vagyok. Végigvonszolom magam a munkanapon embertelenül nehezen, aztán alvásig házimunka. Ma még a sulira is kellene készülnöm, de egyszerűen képtelenség, pedig hazacipeltem hozzá mindent. (Nem sajnáltatni szeretném magam.) 

És tényleg...

Napfelkelte a(z egyik) sulinál. És ma is kaptam: barátság-hajó (Kettő volt a kezében. Az egyiket nyújtja felém: Ez a tied, ez -a másik- marad nálam. Most már örök barátok vagyunk.)

Kedden újra mókuskerék, majd újra bolt(ok) (ciki: teljesen kifogytunk mindenből, én meg nem tudok túl sok mindent felcipelni a harmadikra...).

Munka után bolt(ok), vacsifőzés, házimunka estig. Mini alvás.

Hétfő: kaptam: