A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szuri. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szuri. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. november 2., vasárnap

Szombat, vasárnap

Szombat

Aludgattam, de sokszor fent voltam: sajgott a fogam...

Reggeli: körtés zabkása.


Ebédet főztem délelőtt: indiai fűszeres zöldségleves...


... rántott csirkemell, krumplipüré.


Csodás első novemberi nap volt.


A teraszra vettem egy kis téli élő díszt.


Vasárnap

Hát most szinte semmit nem aludtam. Hajnali 4-kor már felkeltem. Rettenetesen sajgott a fogam, vettem be újabb gyógyszert. Már be is dagadt kicsit, lázam továbbra sem volt.

Reggelire készítettem szőlős zabkását, egyben a következő 2 munkanapra is (egy almakompótosat és egy szőlőset).


Aztán M. rábeszélt, hogy menjünk be Pécsre a fogászati ügyeletre. Mentünk.


Érkezési sorrendben fogadták a betegeket és rengetegen voltak. Pont így éreztem magam: a bal arcom bepisilésig sajgott.


Jó másfél óra várakozás után sorra kerültem. Az orvos (és az asszisztens is) maximálisan kedves, rendes volt, itt is azt tapasztaltam, mintha VIP fizetős beteg lettem volna. Pedig ez egy vasárnapi ügyelet.


Kikérdezett, kaptam szurit, kivette az ideiglenes tömést, kitisztította a gyökércsatornát, vagy ötször átmosta fertőtlenítővel, és nyitva is hagyta, mert folyt belőle a genny. Holnap jelentkeznem kell a saját orvosomnál újabb átmosásra, és addig kell fertőtleníteni, amíg el nem múlik a gyulladás... M. próbál majd meg időpontot szerezni, mert én dolgozom. Amikor elmúlt a szuri hatása, a fájdalmat-feszítést fele annyira éreztem csak (ez sem kutya), és ez azért már sokkal jobb. Kaptam másik fájdalomcsillapítót is. Ezt Mohácsra hazaérve ki is váltottuk. 

Este még barkácsoltam a sulis adventi vásárra. Csak kétszer égettem meg a kezemet a ragasztópisztollyal.

Így a "szünet" (uyge - és most nézd meg, ilyen dyslexiásan gépelek...- szóval ugye nekem szabdság) utolsó napjai megint csak fájdalommal teltek.

Összekészítettem a sulis cuccomat, beszéltem a húgommal telefonon, most írom a blogot, aztán korai alvás lesz, holnap korai -melós- kelés. És indul újra a mókuskerék.

Ahogy ezt az utolsó mondatot legépeltem, eszembe jutott az utolsó megjegyzés: negatívak a bejegyzések, bevonzom. Igaz, bár sajnos ilyen dolgok történnek, szeretem dokumentálni. De az is igaz, hogy ha maradok ilyen negatív, akkor az nem tesz jót. Szóval: fantasztikus, hogy M. elvitt ma ügyeletre, mert nagyon kedves, gyors ellátást kaptam egy nagyon modern, tiszta helyen. Szuper, hogy van egy húgom, akivel beszélhettem ma telefonon. Örülök, hogy van egy blogom, ahol a bejegyzéseimet olvassák, kommentelnek hozzá, amikből sokat tanulhatok. 

2021. október 27., szerda

Szerda

12 napja műtöttek.

Az étvágyam óriási, és rákattantam a tojáslevesre. Na ja, ha anyu főzi, az ugye eleve ad a dologhoz Michelin-csillagot. ;)

Reggeli: tojásleves, bundáskenyér.


Ebéd: csirkegulyás, kenyér...


... és tejberizs.


Uzsonna: kis kapucsínó, pufirizs.


Vacsora: naná, hogy tojásleves. :D


Volt ma is séta, ami közben ma nem fájt ott belül semmi, és a lábaim is jobban bírták, mint tegnap és előtte.


12 naposan a sebeim gyönyörűek. Csont szárazak, semmi váladékozás. A jód is szépen kopik a testemről. A sebeken a kis barnás csíkok az összehúzó tapaszok. Azok is szárazan, stabilan tartják össze a sebeket. Kell is, mert egy-egy kis tüsszentés, nevetés, köhögés is rendesen megfeszíti a hasfalat, egészségesen nem is gondolná az ember, hogy minden apró mozdulathoz is milyen nagy szükség van a has-, a törzsizmok mozgására.


Hordónak még hordó vagyok, de a hasam már puha, jól betapintható, úgyhogy távoznak a gázok, csak rettenetesen lassan.
(A hasamon a képen a jobb oldalon a fehér ferde csík a 30 évvel ezelőtti vakbél műtét helye, 14 cm hosszan díszíti a hasamat...)

És roppantul nem mellékes, hogy ma végre vége a reggeli önbökdösésnek, ugyanis ma beadtam magamnak az UTOLSÓ vérhigító szurit. :) Komolyan: el sem hiszem, hogy képes voltam bökni magam. Ezzel sokezer km-re kiléptem a saját komfortzónámból. :)

Végeee!

 


Éééés igen! Eljött ez a nap is! Ma beadtam a 12., utolsó vérhigító szurit! Jesssz!

😁😁😁😎😎😎🙏🙏🙏