"Optimalizálás"

 Optimális: legjobb, legkedvezőbb, legmegfelelőbb. Mint például az egy kilós kulcstartóm. Levettem róla a "nem tudom, mit nyit" és a "biztosan régi kulcs már, mert nem használtam egy éve" kulcsokat. 

Ez a metódus vonult végig a nap folyamán több helyen is a lakásban. A konyhaasztalt rendeztem, kidobtam, amelyik zöldség/gyümölcs/krém "megindult", kitettem egy a szobában szenvedő virágot a terasztra a "gyógyítóba", kimostam a sminkes ecseteimet, csupa apróság, de ez is kell. És bennem is folyt az optimalizálás. Már kora reggel elmentem sétálni, így biztosan nem marad el. Előkészítettem holnapra a gyógytornás öltözéket, az értekezleteset; a reggeli kávét, cseppeket, reggelit, folyadékot (...). Megírtam a legszükségesebb emaieket, válaszokat, kérdéseket. Lélegeztem, tornáztam. M. meghívott svédasztalos ebédre Belvárdra, régen ettem ennyit és minden nagyon finom volt.

A húgom holnap kapja reggel a 2. kúrát az infúuióból, nagyon szorítok neki, hogy segítsen.

Holnap nekem is munka, úgyhogy most alvás.

Szombat

Reggeli: bundás kenyér, sajt, zöldség.

Aztán bolt(ok).

Ebéd: tojásos lecsó.

Pihi.

Háztartás. És csontritkulás torna.

Ma délután rengeteget kutattam a neten. Eszembe jutott, hogy amikor 2020 végén sikerült diagnosztizálnom magam az endometriózissal, beléptem ilyen témájú FB csoportokba, és sokat segítettek a csajok. Aztán tavaly a vesegörcs után beléptem veseköves csoportokba, és nagyon sokat segítettek a tagok. Idén pedig két csontritkulásos csopihoz csatlakoztam, már most, rövid idő alatt rengeteg információhoz, megosztott tapasztalathoz jutottam.

Vettem ma GAL D vitamint K komplex-szel, aztán amikor hazaértem, láttam az eeszt-n (egyre nehezebb oda belépni...), hogy megjött a reumatológiáról is a D vitamin recept (30000 NE, ohne K2 vitamin, ohne magnézium), 3 dobozzal...

Nem is írtam még, hogy pénteken milyen szuper volt a gyógytorna. L. tartotta, nagyon kevesen voltunk, kábé a fél csapat. A torna közben beszélgettünk (L. és a mini csapat), közben számoltam: vagy 60 féle gyakorlat volt fél óra alatt. Ez is nagyon pozitív volt (a jó hangulat), de leginkább az, ami a torna előtt történt. Korán mentem, hogy ne kelljen kapkodni (aki mohácsi, tudja, milyen nehéz parkolót találni a kórháznál), viszont túl korán odaértem. Parkolót is egyből találtam, így gondolkodtam: sétáljak még? Vagy menjek be? Végül bementem. Egyedül ücsörögtem a fizikoterápiás folyosón, lógáztam a lábamat, firegtem-forogtam, ahogy szoktam, csináltam a lábfej tornát is, amikor egyszer csak megjelent az ajtóban X. Áll ott, mosolygott, aztán odaült mellém. Beszédbe elegyedtünk. Kiderült, hogy van egy FB oldala, amit 3 éve hozott létre, amikor elkezdett dolgozni önmagán, a Lélek kóstoló. És kapásból adott jó néhány tanácsot (amiknek egy részét alkalmazom is).

Sorozatban olyan élethelyzeteket (betegségeket) tol elém az élet, amik arra sarkallnak, hogy változtassak azon, ami eddig volt. Bár az endometriózis és a veseruptúra sem volt kutya, úgy érzem, ez a csontritkulás amolyan összefoglaló. Eddig nagy mértékben változtatnom kellett sok dolgon, egy részük meg is történt, de most az összes eddigi, amit kihagytam/elodáztam/halasztottam, cselekvésre vár. A blogból nem derül ki minden, előttem azonban nincs titok. Kemény dolgok. Egyelőre elképzelésem sincs, milyen ember leszek, ha ezeket elhagyom...

Péntek

Az 5. munkanap.

A könyvtárban, díszítés évnyitóra.

A tanáriban:

Munka? Őszintén: hányás-határon bármennyi vizet magamba döntve nem túl effektív...

És jövő hétre (az első iskolai hétre) is roppant meleget jósolnak, hát öröm lesz kicsinek és nagynak a forró épületben...

Itthon bolt, főzés, házimunka. És most alvás, a meleg miatt totálisan kipurcantam...