2024. február 4., vasárnap

Vasárnap és emlék(kép)ek 2.

M-tól kérdezte a minap B., a szomszédunk, hogy vagyok-e úgy, hogy beszélgessek anyuról, mert szívesen átjönne. Néha nagyon jó egyedül lenni, magamban. De legtöbbször szívesen beszélgetek anyuról és arról, amit átéltünk, megélek. Amire most nagyon nem vagyok képes: mások problémáiról beszélni, segíteni. Az eszemmel megtenném, de egyelőre még túl nehéz a saját sorsom is. Anyu nem egészen egy hónapja halt csak meg, és előtte életem egyik legintenzívebb időszakát éltem át vele. Csak kilenc napja temettük el... Még az is sok energiát igényel, hogy sírás nélkül és hogy egyáltalán végigcsináljak egy munkanapot, vagy főzzek, takarítsak; a magam alapvető ellátása sem egyszerű. Sokat sírok. Egy ilyen blogbejegyzés megírása alatt is jó néhány zsepit elhasználok. Teljesen váratlan időpontokban jön rám a sírás. Mintha rám fújnák. Még mindenről anyu jut eszembe, de sokszor a bensőmben hallom a saját kiáltásomat, mintha keresném, mintha kétségbeesetten hívnám: "Anyu! Anyuuu!". Addig fogok sírni, amíg csak "jólesik". Folyjon csak ki belőlem a keserűség, csöpögjön ki a bánat, peregjenek csak a fájdalom cseppjei. Tudom, hogy leszek majd jobban. Sokára. Felveszem majd újra az életem fonalát. Nagyon sokára prognosztizálom, mert anyuval nagyon szoros volt a kapocs és a halálával belőlem is magával vitt egy kis darabot.

Tegnap estére sikerült megnéznem az összes digitális képet a pendrive-okról. Akkor konstatáltam, hogy számomra már decemberben kicsit megállt az élet: azelőtt minden hónapban készítettem egy új albumot, s habár már február van, nem készült el még a januári sem.

Készült egy "Anyu" album, sok-sok fotót mentettem ide anyuról, a családról, az élményeinkről. Jó volt emlékezni, felidézni a már elfeledett kellemes közös dolgainkat.

A következő lépésben újra fogom olvasni a tavalyi blogot. Mert amellett, hogy jó felidézni az elmúlt kellemes történéseket, sok a fehér folt 2023 utolsó három hónapjában. Ezeket szeretném kipótolni az emlékezetemben és kicsit "kívülről" látni, mi is történt, mit is tettünk/tettem.

Strand, Beremend.


Hőgyész. Nagyi varrni tanítja az unokáját, M-t.


Tamási. Kicsi M-nal.


Balaton, P-val.


Budapest. Egy ősrégi karácsonyozás.


És a ráadás mamis: unokanővérem lakodalmában: