2025. április 12., szombat

Mostanság

Élek és virulok. Ja nem... Élek. Vagyis nem. Leginkább dolgozom és igyekszem kialudni magam másnapra, ami sosem sikerül...

Képek, amiket talán még nem tettem közzé.

Főzök is, ez itt cukkini krémleves, cukkini lecsó, bulgur.


Dobozolás: szendvics és a fentiek.


Reggeli kép a ransburgjenős szem alatti karikáimmal és ami a lényeg: a nem tudom mi "kiütéseimmel". Mindkét szemem sarkában is van, az orrtövemnél és a jobb arcomon. Vagy egy hónapos, egyre rondább, a szemem sarkainál még fáj is... És a jobb szememnél terjed a szemhéjamra is. Minden létező lehetőséget kipróbáltam rá, még a szteroidos krém sem segített. Feladtam. És ekkor jutott eszembe valami.


Anyutól kaptam aloe verát, szép. Levágtam belőle egy darabot, felvágtam, azzal kenegetem. Már az első alkalom után is vagy 70%-kal jobb lett a homlokom, azóta is azzal kenem minden este. 

Még mindig kapok cukiságokat a gyerekektől.



Sütni is szoktam. A bolti kenyerektől (kivéve az őskovászos) egyszerűen rosszul vagyunk (igen, M. is).


Vettem. Mert szép.


Két éve anyunál voltam, akkor volt húsvét.


Barkácsoltam is nála kicsit...


Pénteken Trachttag volt, mami nyakláncát vettem fel.


(Egy kis BB krém és alapozó egész szépen takarja az arcomon a "foltokat", amik még vannak a nemtudommiez kiütésszerűségekből.)

M-nak mondtam még télen (kellett volna neki muffinra kis szülinapos gyertya, kerestünk boltokban is, sehol nem volt ilyen), hogy tuti biztosan tudom, hogy anyunak volt, és azt is biztosan tudom, hogy nem dobtam ki, elhoztam és szerintem a suliba vittem, de ott sem találtam. Pénteken elkezdtem keményen szortírozni és rendet rakni a babarci tanáriban a cuccaimat, és csak a szememet nem szúrta ki: ott volt az asztalomon egy kosárban. 


Pénteken ugye Trachttag volt (viseld ezen a napon a nemzetiséged öltözetének egy darabját). Mivel a babarci suliban csak napi 2, max. 3 órában vagyok, nem tudtam olyan projektet szervezni, mint máskor, de azért jó volt.



Igen, eszem is. Ezeket éppen M. készítette (még mindig táppénzen, a törött bokája szerencsére -nagyon lassan, de napról napra- javul és jól van.



Ma (szombat) délelőtt a városban voltam. Tankolás, kocsimosás és porszívózás, bolt és Oázis. Jajj, de nagyon jó volt a növények közt!


Beszereztem a szükséges dolgokat a teraszon ültetéshez.



(Nyílik anyu orgonája.)


És ma délután 2-től este 8 utánig rendeztem, osztottam, ültettem. 

Aztán tusolás.

És éreztem: valami nem stimmel a számnál. Megnéztem a tükörben: bedagadt a felső ajkam bal fele... (Janikovszkí Éva után szabadon: Velem mindig történik valami.)