Szerda

Nagyon fáradt ébredés.

Reggeli (körözött, paprika, kis kék sajt, másik sajt, házi kolbász, áfonya, natúr sali, kifli):

Kis punnyadás, aztán ebédfőzés (lestyános zöldbab leves, rizibizi, grill sajt, saláta olívaolajjal, tökmagolajjal, balzsamecettel, kis lilahagymával, sóval):

(A leveseket 99%-ban levesbetét nélkül esszük.)

Kettőtől punyi lett volna, de beájultam és fél 5-kor ébredtem fel.

Kora este séta.

Vacsora: másfél cső főtt kukorica (úgy tudom enni, mint ahogy a hód faragja a fatörzset :D).

(Nagyon -nagyon!- meleg van, és hétvégéig még melegszik, nehezen viselem.)

Látásvizsgálat és kis kirándulás

Reggel időpontom volt látásvizsgálatra. M. lőtt rólam egy képet -észre sem vettem-, jó kis szemcsikeret, ugye? 😂

Jól éreztem: romlott a szemem, így kell új lencse. Akció keretében 2 keret vásárlásával a 2.-ba ingyen kapom a lencsét. Kábé két hét, amire elkészül.

Hazafelé (vagyis már itthon) megnéztük az épülő hidat. Hát monumentális.

A Clark Ádám:

(A képen kicsit világosítottam fotózáskor, hogy látszódjon a felirat.)

Ma is nagyon meleg van. Az ebéd utáni pihi végeztével leugrottam még a boltba, holnap főzni kell(ene).

Az előrejelzés szerint még 5-6 napig 30 fok felett lesz a hőmérséklet, aztán kicsit alatta. Reménykedem benne, hogy így lesz (mármint hogy lesz kicsit hűvösebb): elviselhetetlen a meleg, és főleg a hőérzet...

A tegnapi masszázs hatása: éjjel nem voltam fent vállfájdalom miatt, és ma kicsit jobb, mint tegnap volt.

Tetőtől talpig

Haj

Hullik. Kb egy hónapja -I. kolléganőm javaslatára- naponta 2x befújom a fejbőrömet saját készítésű rozmaring főzettel. Utánanéztem: 3-6 hónap kell, amire eredmény látható, kitartó vagyok. (A hajhullás mindenesetre stagnál, nem fokozódott.)

Bőr

A tavalyi vese ruptúrás szereplésem óta sokat változott a bőröm. Sok helyen pergamen-szerű (mint mamié volt 94 évesen), máshol kirepedezik (könyök). Az arcbőröm rohamosan ráncosodik (igen, a korom is benne van, de tavaly óta feltűnően gyors a folyamat). Az alső lábszáram-bokám bőre pontos indikátor a folyadékfogyasztás tekintetében. Ha kevés a bevitel, milliméteres-két milliméteres darabokban hámlik. Mondjuk ilyen már régen volt, mert nagyon figyelek az ivásra, de azért félelmetes. (Tavaly tavasszal, amikor még nem tudtam, hogy gond van a vesémmel, ilyen hámlós volt, ijesztő, akkor még nem tudtam, mit tus jelezni.)

Szem

Megint romlott a látásom. Sokszor nagyítóval sem látom a betűket. A monitort rövid ideig tudom tolerálni. (Keddre van időpontom látásvizsgálatra.)

Torok-légzés

A klíma kikészíti. Totálisan. Pedig nincs túlzó hűtés. A kocsiban kénytelen vagyok bekapcsolni, különben elájulok, itthon igyekszem csak annyira hűteni, ha egyedül vagyok, amennyire muszáj. (Jövő héten megyek pulmo kontrollra.)

Váll

Ez a 3 közül az egyik olyan probléma, amit muszáj orvosolni. Minden nap végzek rá nyújtásokat-mozgásokat, nem segít. M. néha megmasszírozza, az nagyon sokat segít, de ha egy nap kimarad, megint ugyanúgy fáj. Méghozzá annyira, hogy nem tudok tőle éjjel aludni, nem tudom, hogy feküdjek, hogy ne sajogjon. Így holnapra van időpontom gyógymasszőrhöz.

Gyomor-emésztés-étkek

Amióta szabadságon vagyok, főzök. 90%-ban idényzöldségekből. Ma épp (és tegnap is) krumplis tészta volt ebédre M. készítette kovászos uborkával. A másfél hete kihúzott (idén 4.) fogam helye még érzékeny, a kovi ubi is megkínoz néha, ha véletlenül a fogam helyére harapok.

Ma is voltam a szomszéd lépcsőházban K. csodáiért, lesz miből főzni. :)

Kéz

A 2018-as kéz-balesetem óta a helyzet csak romlik. Ami a jobb kezemmel már gond: nem tudom felemelni a fedőt a lábosról. Nem tudom lecsavarni a kupakot a flakonokról. Fáj a sebességváltás és a kormányfogás. Papírlapokat borzasztó nehezen tudok megfogni. Fájdalmat okoz a gépelés, a zöldséghámozás. Nem tudom tartani a hajszárítót. Ha fáradt a kezem, a tollat sem bírom el, nehéz írni. Gond  fenék kitörlése sokszor. A könyv lapozása. (...) (Szetem Gyenge Dávidtól is kérek időpontot, anno ő tette elviselhetőbbé a dolgot.)

Alak-hízás

Néha, ha belenézek a tükörbe (ritkán), szemből nem túl feltűnő. Oldalról viszont brutál ez a plusz 10 kiló (kábé, régen mértem magam, de biztosan nem fogytam: folyamatosan hízom ki a ruháimat). M-val megbeszéltük és foglaltunk júli végére Gunarasra szállást. Oké, de én a bikinimet is kihíztam... Sokat kutakodtam a neten olyan bikini után, ami nem pattan az alsó úszógumi alá, hanem a hason marad. Rengeteg lehetőség van, no de a méret... Hiába adnak meg mérettáblázatot, én úgy szeretek megvenni egy ruhadarabot, ha felpróbáltam, ha érzem az anyagot, hogy hogy ér a bőrömhöz, látom, hogy milyen. Délután bevettem magam a városba, és először kapásból ott néztem meg, ahogy sikerült farmert is vennem. És láss csodát: ugyanaz a fazon volt, mint amit a neten is néztem, fele annyiért, így vettem kettőt, ha az egyik nem száradna meg, amire kell. A neten azért sem szeretek ilyesmit (se) venni, mert ma már a méretre nem igazán lehet adni. L-eset rendeltem volna, itt felpróbálva a 2XL-es volt pont jó...

Lábköröm

A nagylábujjaimon a köröm nem előre, hanem oldalra, a húsba nő 2 éve. Akinek van ilyen, tudja, mekkora fájdalom. B. egyszer -drasztikusan- rendbe tette, azóta próbáltam kordában tartani, de hát nem vagyok pedikűrös, eszközeim sincsenek... Kértem B-től is időpontot, de épp költözik a szalonnal, holnapután már tudok kérni időpontot.

Talp

A vállam és a kézfejem után/mellett ez jelenleg a 3. legégetőbb problémám. Mert hogy leginkább nem tudok ráállni a talpamra. B. -a pedikűrös- javasolta anno a szendvics kiképzésű talpbetétet, M. meg is hozta nekem, az a szaladgálós sportcipőmbe pont beleillik, és azzal kibírok egy napot. De pl. a Scholl szandálom, ami eddig tökéletes volt, már túl kemény, folyank a könnyeim pár óra után, ha azt viselem. A benti papucsom is rémálom, tegnap már beletettem a szendvicset (a betétet), mert nem lehetett elviselni a fájdalmat. Mezítláb sem jó. 

Lélek

Ebbe most nem megyek bele, túl bonyolult. Igyekszem egyszerűbbé tenni.

Csütörtök: terápiák

Korán ébredtem (5-kor). Kiültem a teraszra zokniban, hosszú nadrágban, előszedett kardigánban és élveztem a hűvös, az eddigiekhez képest már-már hideg levegőt.

Reggeli: terápiás leves répával, tésztával, friss petrezselyemmel.

Aztán 9-ig várakozás a szakikra. 10-ig voltak itt a radiátor szelepcsere-szerelők. Aztán takarítás, visszapakolás. Korai ebéd (nem fotóztam, ugyanaz, mint tegnap: karalábé leves, zöldbab főzi, tükörtojás, ma is mennyei volt). Kis punyi. Majd város. Mivel mindenemet (is) kinőttem (finomabb megfogalmazás, mint a kihíztam), régóta vadásztam egy farmerre és és egy farmer rövidnadrágra (egy térd fölöttig érőre, amilyenem volt is). Már ezer helyen néztem, és nem volt, csak gyöngyös, alul rojtos, trapéz szabású, csipkés (...). Utolsó esélyként a Family Centerben (hogy ne kelljen a feltúrt belvárost végigbukdácsolnom) a teszkós kínaiba mentem. (Tudom a véleményeket a kínai termékekről, de van több is, és működnek, használhatók.) És a Jóisten velem volt: második próbára megvolt a rövid naci, első próbára a hosszú farmer. Sőt találtam egy nagyon jó fazonú egész ruhát nyárra, ez jó hétköznapra és alkalomra is, nem hagytam ott (és nagyon jó áron is volt). Már minden a mosógépben. :)

Több projekt fut a fejemben és néhány a gyakorlatban is, amiket nevezhetek terápiának is. A "tervekről" nem fogok írni, a megvalósulásukról majd talán. :)

Szerda: piac, idényétkezés

Reggel piac. Sok-sok házi finomság.

Aztán nekiláttam a főzésnek. Ma melós volt, mert a friss piaci zöldbabot össze kellett vagdosni (M. besegített kicsit).

Felraktam a karalábé levest és a zöldbab főzeléket, aztán nekiálltam fagyóba rakni a kaprot.

Mosogatógép ki- és bepakolás, ebéd.

(Egy ideje tényleg mindent abból főzök, ami ebben az idényben megterem és be tudjuk háztól/piacról szerezni. Minden valami eszméletlenül finom.)

Kis punyi. Aztán süti és kapucsínó a Szamócában.

Kihűlt kaja elpakolás, egyebek, rendrakás, vacsora (szintén zöldbab főzi egy tükörtojással, annyira finom, hogy az egész lábossal meg tudnám enni együltő helyemben).

Korán alvás, reggel jönnek radiátorszelepet cserélni (valami pályázatot nyert a társasház, de senki nem tud róla semmit, csak ki van írva a bejárati ajtóra, hogy jönnek szerelni...).

 

Csütörtöktől hétfőig

Múlt héten még dolgoztam. Nagyon (NAGYON) meleg volt...

Voltak még kész páylázati művek, azokat beküldtem a Neue Zeitungba...

... ki-kijártam pihegni, de kint is olyan meleg volt, mint bent...

... képtelen voltam MINDENT el- és átpakolni, maradt még egy kupac az aszalomon (ami negyed akkora -és kicsivel még annál is kisebb- az előzőnél, de nagyjából rendben hagytam ott az utolsó munkanapon. És a tanév végi (igazgatói) beszámolót is befejeztem.

Körbevettem magam azzal, ami fontos (gyerekektől kapitt aranyosságok, egyebek):

Rengeteget alszom szombat óta. És rengeteget pihenek-bóbiskolok. És nem ébredek frissen, sőt. Egyetlen kifejezéssel tudom jellemezni azt, ahogy érzem magam (főleg felkelésnél, de amúgy egész nap, minden nap): mint akit megmérgeztek. Fejfájás, szédülés, "kóma", erőtlenség, energiahiány (...).

Igyekszem egyszerűen étkezni.

Vannak csodák: kikerült a teraszra még nyár elején ez a kis kukorica virág, mert "meghalt". Keresztanyum mondta, hogy ők a gumóból életre tudnak kelni, és lám, a gyógyító sarok gyógyított, mert él, két levelet már hozott.

Volt kolléganőm (Ausztriába jártunk együtt ápolni) hatalmas telkéről hoz haza idény dolgokat, a szomszéd lépcsőházban lakik, oda kell csak átmenni az önkiszolgáló és becsületkasszás "pultjához", hát voltam is. Kincsek:

Főzés szombaton: magával sűrített petrezselymes borsófőzelék, tükörtojás (és tárkonyos zöldbab leves).

Nem lakásfelújítás, csak takarítás, de ugyanígy érzem... Suliidő alatt nem sok mindenre voltam képes, és M. is minimum a felét csinálja, de valahogy nem akar véget érni, főleg a portalanítás. (Mert nem vicc: megcsinálod, és egy óra múlva megint kezdheted...)

Vasárnapi reggeli:

Hétfő

Tegnap is korán ébredtem, ma is 5 után. (A fentebb említett borzalmas mérgezett érzésből pár százalékkal jobban érezve magam) nekiláttam a főzésnek. Tegnap este megcsináltam a pörköltet, ma cukkini krémleves, tökfőzelék készült és feltettem a terápiás levest.

Fél 8 körül fent volt a kaja, amikor elkészült a cukkinis leves, akkor reggelizetem azt.

Ebéd:

Délelőtt is aludtam egyet, aztán ebéd után is.

Este leszűrtem a terápiásat, porcióztam.

És vacsorára abból ettem gazdagon: vele főtt répával és hússal, tésztával.

Most beraktam a fagyóba a terápiás leves adagokat, és lassan alvás, hulla fáradt vagyok.

Félelem és bátorság

 

„A bátorság nem a félelem hiánya, hanem az, hogy cselekedsz a félelem ellenére."

„Tedd mindig azt, amitől félsz.” – George Bernard Shaw

„A félelem csak akkor szűnik meg, ha megtesszük azt, amitől félünk.”

kép