Jesszus, ez az óraállítás.... Vasárnap ide vagy oda, kelni kellett időre. A világomat nem tudtam. És ez nagy mértékben megmaradt egész nap. Amikor hazafelé vezettem, keményen ment a küzdelem, hogy ne aludjak el...)
Az utazós napon a reggelim gyors, egyszerű, -nekem- nagyszerű: vajas pirítós, sajt, saláta, kávé csöpp tejjel.
Utazás: anyuért, aztán 57-es út, M60, Szedres kihajtó, Kölesd, Gyönk. Meglátogattuk mamit. Csodaszép idő volt, ki is vittük egy mini sétára.
Mami jól van. Az ott dolgozókat elnevezte már régen (van Bella nővér, Liza nővér, I-t Doktornőnek hívja, R. nővért főnővérnek (...). Érdekes, hogy egy ideje átvette a többi ápolt is ezt, ők is így hívják már a dolgozókat.
Gyönk után Hőgyész. Még van pár aprósága ott anyunak, abból hoztuk el azt, amire most lesz szükség.
A kerti virágok még most is csodaszépek (hoztunk is haza egy csokor játszintot).
"Himelsliszl" (Himmelschlüssel), a mennyország kulcsa. Amióta élek, himelsliszlnek ismerem, még van egy bokor a virágoskert végében:
Aztán 65-ös út, Szekszárdnál M9, majd M60, 57-es, haza.
Van Mohácshoz közelebbi idősek otthona is, de megbeszéltük, hogy mami marad Gyönkön. Jól érzi ott magát, jó helyen van, megszokta az ápolókat, ők is mamit, szeretik is, mert így nyugtatóval tényleg kezelhető és megvan az alap-mami tulajdonsága: roppant kedves, mosolygós nénike. A gyönki otthon azon részlegét, ahol mami van, most újítják fel, szép lesz, tiszta. Jó ellátást kap, foglalkoznak vele, és ma is azt mondta: ő itt van itthon. Így lesz még jó néhány utunk hozzá, de én szívesen megyek, nagyon jó látni, kicsit vele lenni. Anyu is mindig kicsit megnyugszik a látogatások után.
Így ezen a hétvégén sem volt pihenés, már nem is nagyon tervezek ilyesmit. Holnaptól megint munka (óraállítós felkeléssel...).
