2013. július 10., szerda

Napi menü, és Isten nem ver bottal

Pár napja iszonyatosan nehezen alszom el, így aztán reggel húznám még a lóbőrt, de a munka miatt is fel kell kelni, no meg az edzést sem tudom máskor megoldani. Így fél 6-kor keltem, 6 körül edzettem
 
Tusi, miegymás, reggeli:
 
 
Aztán egészen ebédig a kertben voltunk, bokrokat metszettem, gazoltam. Meleg volt, de a fák alatt, az árnyékban kellemes volt kicsit tenni-venni.






 
E-nek vannak bogyós gyümölcsei, igazán szépek.


 
A pár szem érett málnát lelegelhettem, így ez volt a tízórai.


 
Ebédre még mindig volt a maradék otthon elősütött husiból, ezt turbóztam fel.
 
 
Ebéd után jó lett volna kicsit aludni, de mostanában ez sem megy, talán egy fél órát ha sikerült bóbiskolnom...
 
Az uzsonnát a lakosztályomban készítettem, szintén hozott dolgokból: paprika, paradicsom, répa, szezámmag, lenmag.


 
Aztán segítettem E-nek a dolgaiban, majd sétálni mentünk és vásárolni. Alma, narancs, uborka, paprika, paradicsom is került a kosárba.
 
Majd vacsora: sült hús lecsó ágyon.
 
Egy piros paprikát, fél zöld paprikát, egy paradicsomot kis kókuszzsíron megpároltam, erre került az átpirított elősütött hús. Aztán ettem még egy tányér zöldség krémlevest.

 

 
A szokásos vacsora utáni rutin után kimentem a kertbe locsolni. És rájöttem, hogy Isten nem bottal ver, hanem gerendával.
 
Locsoltam, hordtam hátulról a vizet az esővízgyűjtőből, és egyszer csak egy iszonyatos ütést éreztem hátulról. Elképzelni nem tudtam, mi történhetett, csak annyit éreztem, hogy Jabba a hátam mögött egy ember nagyságú baseball ütővel megvágott. Hátrafordultam: a terasz tetőt tartó egyik gerenda ott hevert a lában mellett. Az "jött utánam". A bal karomat és kézfejemet érte az ütés, és marha nagy mákom volt, mert csak horzsolásaim lettek.


 
Gyorsan vissza akartam állítani a gerendát, mielőtt az egész tető leszakad, de nem maradt a helyén: ezt még a szentlélek sem tartotta!!! Kerestem gyorsan kis fadarabokat és lent is, fent is kiékeltem. Majd szólok egy illetékesnek, hogy csinálják meg rendesen, még mielőtt valakinek nagyobb baja esik...
 
Ma sima citromos vizet ittam, semmi mást nem kívántam, abból olyan 2.5-3 litert.
 
A tegnapi és a mai menüm nagyon jól sikerült, talán a mai volt régóta a legjobb: nem voltam éhes étkezések között, még ebéd után sem volt különösebb rághatnékom.
 
Ja, holnap vendégségbe jön E. lánya (ha a másik lánya ráguglizik a fordító programmal a blogra, akkor tudhatja, mert amúgy meglepetés lesz). Elvileg hozza az ebédet, és Schnitzel lesz, és minden hiszti nélkül meg fogom enni. Nincs kedvem egy újabb emberrel "veszekednem" a kaja miatt, egy szelet Schnitzelbe pedig nem fogok belehalni. E. (E. lánya) egyébként pszichoanalitikus. Volt már egyszer "kalandom" egy bécsi pszichoanalitikussal, de az egy másik történet. ;-)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése