Már egy hete tart ez a nyavajás állapot: semmi, de semmi étvágyam, az általános közérzetem sz*r (szépíthetnék, de ez a helyes kifejezés). Ha kicsit is úgy érzem, hogy kezdek megéhezni, ránézek bármilyen ételre és felfordul a gyomrom.
Nekem annyiból ciki a dolog, hogy ugye az Új fejezet 2. szakasza arról szólna, hogy izmosodok. Namármost kábé egy hete nem volt súlyzó a kezemben, tegnap volt az első nap, hogy kimerészkedtem a lakásból, és ha ez még egy darabig így folytatódik, a semmittevés leradírozza a már meglévő kis izomzatomat is. Botorság lenne "betegen" edzeni, nem is lennék képes rá. Viszont ma legalább aeroboztam: szépen felöltöztem, és gyalog vettem nyakamba a várost. Másfél órát mentem, ebből kb fél óra volt az elintéznivaló, így durván egy órát gyalogoltam. A szabadban. Kellemes plusz 4-5 fok volt, napsütés, igazán jólesett a kis mozgás.
(A blog szerkesztője péntek 13-at játszik...)
A kaja ugyanaz volt, mint tegnap. Ugyanolyan nehezen is tömködtem magamba. Ma már a gyümölcslé sem ízlett...
Mivel egy 3 napos kis 5-600 km-es körútra indulok, megfőztem magamnak 3 napra, kaja csomagolva; aji elkészítve X-nek, Y-nak és Z-nek (olvassák a blogot, ha leírom, kinek mi készült, lelövöm a poént), sütöttem mézeskalácsot, becuccoltam a 3 napra, és akkor holnap reggel indul a mandula.
Ma van a blog 17. hónapos ünnepnapja :-)
