60 %

 Hétfő volt. Napköziztem is. A vége felé úgy éreztem hirtelen, mintha a nadrágszíjam legalább három lyukkal beljebb lenne húzva, mintha egy abronccsal szorítanák a gyomromat, és nagy hányingerem lett. Azért végigvittem a napit, de utána már gondolkodóba estem, merjek-e autóba ülni. Túl sokat nem agyaltam, mert le kellett vinnem a kocsit Z-hoz, így elindultam, leadtam a Mitsut, onnan viszont gyalog kellett hazamennem. Egyre nehezebben vittek a lábaim, a gyomrom egyre jobban feszített. Anyu félúton lakik, elvergődtem odáig. Kicsit ültem, aztán felvettem a cipőmet, hogy megpróbálok hazasétálni (anyu jött volna velem), de vissza is ültem. Kezdődött a melegem van-szédülök-mindjárt elájulok. Kértem egy vödröt, elvonultam, és az ilyenkor szokásos kínok közepette viszontláttam a dobozolt ételeimet előemésztett smoothie változatban...

Kicsit megkönnyebbültem, de a gyomorszorítás, a hányinger maradt, hőemelkedésem lett, a vérnyomásom 110 (nálam ez már magas), aztán rendesen leesett, ehhez társult a durva gyengeség. Nem is tudtam hazamenni, csak szombat kora este, akkor is kocsival vitt M. a házig, aztán felszenvedtem magam a harmadikra...

Tegnap pirítóst ettem és egy banánt, ma is és egy kis ebédet.

Ma olyan 60%-os vagyok már. Dobozoltam holnapra, most 5 perc alatt. Pirítóst viszek és banánt. 😁