Út a cél felé 60. nap

Mostanában valahogy maguktól történnek a dolgok. Én pedig hagyom. A sok éves mindent előre megtervezés után a mostani itthoni két hetemre nem terveztem. Étkezést, menüt egyáltalán nem. Program adódott: a húgom régóta szervezte a M. szülinapi családi strandolást. Igen, testvérek vagyunk, ő is tervezős típus, no de érthető is: egy cukorbeteg - és egy fényevő- gyerekkel azért nem kis szervezést igényel egy három napos, utazós, wellnesses hétvége. 

A többi program pedig adódott. 

Volt jaj-ehhez-semmi-kedvem-de-nem-halogatom fogászati fitness-wellness például. Wellness, mert irtó kényelmes az a szék és fitness, mert az egy órás kezelés alatt végig betartottam Shaun T. intelmét (Keep the core tight!), mindezt az egész testemre, a legeslegkisebb porcikámra kiterjesztve. Nem csoda, hogy izomlázam lett a végére...

G. kedden előállt három alternatívával - mindegyik jó volt -, amiből a határátlépős változatot választottam. Így aztán életemben először eljutottam Horvátországba, tettünk egy kis eszéki ruccanást.

      

  

Aztán ma délelőtt pakolásztam, szükségem lett volna egy akasztóra. Tudtam, hogy egy fiókban van, kinyitottam hát. És ahogy kerestem, megtaláltam a hónapok óta keresett matricáimat és a DVD-imet :)

Már a strandon kicsit felfáztam (na igen, fedett részből ki, aztán be... nem vagyok már 20 éves...), aztán Eszéken kaptam egy kis napszúrást és a kocsi klímája sem tett jót, tegnapra viszont úgy rendesen "legyengültem". Hőemelkedés, iszonyat gyengeség, fájó csontok, tüsszögés, köhögés, orrfújás... Szerettem volna, ha mára elmúlik, de úgy néz ki, ez nem az a történet. Így aztán nem mentem futni, sőt a lakásból sem mentem ki. Délelőtt mosás, főzés, kis takarítás. Reggelire tea volt, 3/4 liter és fél kávé. Tízórai: eper, cseresznye.

Ebéd: rakott krumpli.

Aztán bedőltem az ágyba és elaludtam. Olyan mélyen, hogy nem hallottam az ébresztőt, pedig ott volt mellettem.

Uzsonna nem volt.

Vacsora: egy tányér halászlé (csak lé, a halat már kiettem), egy hamburger.

Holnap vissza kellene mennem fogászati kontrollra, remélem, képes leszek rá.

Nagyon hamar jobban kell lennem, mert hétfőn megyek vissza Knittelfeldbe. A csomagolást már elkezdtem.