(felsofokon.hu)
2011-ben egész évben hajnalonta futni jártam. Imádtam. Van futószerkóm, futócipőm, ha hidegebb volt, felkerült a sapka is. Futni számomra valami olyasmi, amikor szabad vagy. Amikor nincsenek határok. Amikor megtanulod, hogy fejben dől el minden. Amikor teljesen mindegy, mi történik kint, hiszen bent minden a helyén van. Vagy oda kerül. Aztán szeptember végén, amikor a novemberi félmaratonra készülés hajrájában voltam, estem egy hatalmasat egy reggeli futásom alkalmával. Hatalmasat. Az arcomon kívül gyakorlatilag mindenem megsérült és sebes lett, és a bal térdem kapott egy rettenet nagy ütést. Csak a közeli parkban voltam, hajnali fél 5-kor, sehol senki, alig tudtam hazavánszorogni. Kimostam a sebeket, kiszedtem a bőröm alól a kavicsokat, levágtam a tenyeremről a fityegő bőrt, és mennem kellett dolgozni.
Hónapokba telt, mire felszívódtak a sebek, a félmaratont ki kellett hagynom (azért majdnem egy év rákészülés, benne élés után nem volt ez olyan egyszerű). A jobb karomon azóta is meglátszik a seb, és a térdem nem egészen százas. És azóta nem láttam az IPodomat, amivel futni szoktam. Mindent átkutattam már, nem egyszer, de nem volt sehol. Tegnap egy pulcsit vagy valamit kerestem, mert nagyon fáztam. Á, gondoltam: ha már nem futok, a futófelsőmet attól lehet hordani. Felvettem, valamit éreztem a zsebében. Lehúztam a cipzárat, belenyúltam a zsebembe, és hopsz: bakker, az iPodom!!! :)))
Hogy minden okkal történik, az bizonyos. Ha akkor nem esek el, a mai napig is csak futnék. Ami nem lenne éppen baj, de talán máshogy kellett történnie. Ugyanis így elkezdtem kutakodni itthoni tornák után, megtaláltam az EAP-t, majd ezzel egy időben a BB csopit a FB-on. És innen már ismerős a sztori. Jött az Insanity, és azóta nincs megállás. :)))
Az alvást visszaállítottam az alvásnapló szerinti este 10-reggel 5-ig intervallumra.
Az edzésben pedig változtatnom kell, ha tetszik, ha nem. Ha továbbra is hajnalban edzek, edzés után tusi, aztán rá fél órára kimenni a jéghideg lépcsőházba, beülni a jéghideg kocsiba kicsit merész vállalkozás. Persze, hogy van fűtés az autóban, de mire -mert hamarosan ez az idő jön- leolvasztom/lekaparom a jeget/havat a szélvédőről a plusz 5-minusz x fokban, hiába vagyok felöltözve, simán jön a megfázás. Vagy egy órával korábban kell kelnem, vagy délutánra tenni az edzést. Meglátom, mit reagál a szervezetem az alvásban az óraátállítás után, aztán majd eldöntöm.
(femina.hu)
A mérleg szerint híztam 40 dekát. Ami lehetséges, hiszen 5. napja nem edzettem, de tartottam a 170 g körüli CH-t. No problemo, mától újra van edzés, ez majd szépen vissza is megy. Megyek is, nyomok valami lájtos edzést. :)
