Hétfő

Anyu ma egy éve és 9 hónapja ment el. Tavaly még csak 9 hónapja volt. Robog az idő... 

Majdnem 4 hónapja vagyok itthon. Igaz, hogy a vese-gond megoldódni látszik, és jött helyette a mozgásbeszűkülés, ami a gyógytornákkal és sétákkal sokat javult, csak amikor tegnap éjjel is órákig nem tudtam elaludni, mert nem találtam olyan pózt, amiben ne sajogtam volna, akkor jönnek a kérdések magamnak. És nem találok mindegyikre választ. Pedig hulla fáradt vagyok fizikailag is, lelkileg is. Talán pont ezért időpontot kértem és kaptam ma egy segítőhöz. Mert valamerre el kell indulnom.

Elméletileg jövő héttől dolgozom. Hát gatyafelkötős lesz, az egyszer biztos. Minden szinten...

Eleve ma nekem egész nap vasárnap van. Hiába van hétfő. 

Kb 10 éve éreztem azt, hogy elvesztem. Akkor borzalmasan kemény depresszión küzdöttem át magam. Ma is úgy érzem, hogy valahol totálisan elvesztem, csak most valahogy "tudatosan tudom" mindezt, és már nem félek segtítséget kérni.