Krisna-völgy újra.
1. nap itt
2. nap:
Ma is, ahogy a múltkor, egy nyugdíjas csoporthoz csapódtunk az idegenvezetésen. Nem is baj: amilyen fáradt vagyok, jólesett most az árnyékban, a fa alatt, ülve hallgatni.
Tegnap a templomban mami szentmiséjén fotóztam az oltáron a virágcsokrot, ma itt.
Az idegenvezető kör után ismét kettesben indultunk felfedező körútra.
Furcsa, hogy furcsa a csend, a nyugalom, a mosoly. A csodás színek, a vegyszermentesség, a tisztaság.
Virágos rét. Ameddig a szem ellát. És az a régi, gyerekkori illat.
Az öklömnél jóval nagyobb:
Már múltkor meg akartuk nézni, akkor nem volt rá idő, a kertészet:
Öko gazdaság. Mindenféle zöldséggel, gabonanövénnyel, virággal, gyógynövénnyel...
Hatalmas területen, óriási üvegházakban és fóliasátrakban, csodálatos.
Ebéd. Indiai. Isteni. A rózsavizes ital most is roppant hűsítő, pedig szobahőmérsékletű (és 32 fok van...).
Ajándékbolt. Füstölők, ez-az (Indiából hozzák, tapasztalatból mondom: teljesen más minőség, mint a sok más helyről vásárolt.)
Majd nagyon kényelmes séta a kijárat felé, kis kitérőkkel, más útvonalon, mint múltkor.
Ez a fa alatt valami földöntúli nyugalmat, békét lehetett érezni.
Ha legközelebb eljutnék még ide, biztosan elidőznék a fa alatt, van egy sztyupa is, ahol ücsörögni lehet.
Most sem maradt ki a bambusz-átjáró. (Nagyon kellemes idő volt itt a napsütötte részhez képest.)
Vacsora (már a szálláson). Ez is mennyei. Most epres italt kaptunk, nagyon finom volt.
Holnap még kora délutánig itt. Aztán vissza a mókuskerékbe. De legalább megint kicsit töltve.