Szombat

Krisna-völgy újra.

1. nap itt

2. nap:

Ma is, ahogy a múltkor, egy nyugdíjas csoporthoz csapódtunk az idegenvezetésen. Nem is baj: amilyen fáradt vagyok, jólesett most az árnyékban, a fa alatt, ülve hallgatni.

Tegnap a templomban mami szentmiséjén fotóztam az oltáron a virágcsokrot, ma itt.

Az idegenvezető kör után ismét kettesben indultunk felfedező körútra.

Furcsa, hogy furcsa a csend, a nyugalom, a mosoly. A csodás színek, a vegyszermentesség, a tisztaság.

Virágos rét. Ameddig a szem ellát. És az a régi, gyerekkori illat.

Az öklömnél jóval nagyobb:

Már múltkor meg akartuk nézni, akkor nem volt rá idő, a kertészet:

Öko gazdaság. Mindenféle zöldséggel, gabonanövénnyel, virággal, gyógynövénnyel...

Hatalmas területen, óriási üvegházakban és fóliasátrakban, csodálatos.

Ebéd. Indiai. Isteni. A rózsavizes ital most is roppant hűsítő, pedig szobahőmérsékletű (és 32 fok van...).

Ajándékbolt. Füstölők, ez-az (Indiából hozzák, tapasztalatból mondom: teljesen más minőség, mint a sok más helyről vásárolt.)

Majd nagyon kényelmes séta a kijárat felé, kis kitérőkkel, más útvonalon, mint múltkor.

Ez a fa alatt valami földöntúli nyugalmat, békét lehetett érezni.

Ha legközelebb eljutnék még ide, biztosan elidőznék a fa alatt, van egy sztyupa is, ahol ücsörögni lehet.

Most sem maradt ki a bambusz-átjáró. (Nagyon kellemes idő volt itt a napsütötte részhez képest.)

Vacsora (már a szálláson). Ez is mennyei. Most epres italt kaptunk, nagyon finom volt.

Holnap még kora délutánig itt. Aztán vissza a mókuskerékbe. De legalább megint kicsit töltve.