Nekem ma egész nap szerda volt. Második óra után Babarcon gyorsan szedtem a sátorfámat, hogy átérjek Szajkra. Ahogy mentem az udvaron a szatyraimmal, valami gyanús volt. Gondolkodtam. Áhhá!, megvan: van még itt egy órám... Így visszamentem... Csak a 3. óra után mentem át a másik suliba. (Megjegyzem: a kocsinak roppant mód nem tesz jót, hogy többször hideg motorral közlekedem: a másik suli 5.2 km-re van, még annyira sem melegszik be a motor, hogy a fűtést bekapcsolhatnám... Másik megjegyzés: van ülésfűtésem, a "hibrid" akksiról. :) Harmadik megjegyzés: 4 hónapos a kicsike és közeledem vele a 7000 km-hez.)
Szajkon ma szabin volt a ped. asszisztens, így az a helyzet állt elő, ami év elején, amíg még nem volt ped. asszisztens: dupla munka. És tényleg azt mondom: ha így lenne egész évben, én egyszerűen nem bírnám.
Két órám volt Szajkon, aztán gyorsan ettem, a kollegám megkért, fejezzem be az ebédeltetést. Majd megint fogtam a patyerkámat, vissza Babarcra. Ott megbeszélés (tankerületi megbízásból szakmai délutánt kell tartanunk 12 kisiskolának jövő héten), majd le a babarci oviba, 4-től szülői a leendő elsősök szüleinek. Hat óra után értem haza (kifacsarva). Újabb 11 órás munkanap...
Beszéltünk pár szót M-val, ő elment edzésre, én fújtam egyet, aztán folytattam:
Már korábban megfogalmazódott bennem egy projekt környezetre, holnap szeretném elkezdeni. Egyéni, páros és csoport munkában, otthoni hozzádolgozás, kutatás lehetőségével készít mindenki magának egy projektet a "Hazánk, Magyarország" témakörben. Tulajdonképpen tesztelni szeretném, hogy tudnak-e más(ok)kal együtt gondolkodni, hajlandóak-e energiát belefektetni valamibe, ami nem tankönyv és munkafüzet, egyáltalán van-e igényük a valami másra. Az egész szuperebb lenne, ha lenne a teremben nyomtató (számítógépek vannak), mert akkor nyomtathatnának maguknak kiegészítéseket. (Persze pendrive-val ez is megoldható ;) ) És (mivel sajnos mindenható az oktatásban az érdemjegy) kaphatnak rá ötöst, akár többet is.
Szóval csak azért dolgozom ezen még este nyolckor, mert szeretnék egy kis színt vinni az órába, és mert szeretném kipróbálni, hogy működik. (Ha működik, akkor szerzek magamnak energiát pl. a kooperatív módszerre, kb. 4 éve csináltam környezet órákon, annál a csapatnál nagyon bejött.)
(Megjegyzés: tudod, miért működik -még ha recsegve-ropogva is- még ma is az oktatási rendszer? Mert van, aki életben tartja. Mi a kollégáimmal pl. kész tananyag-gyártók vagyunk (fenti körökhöz közeli, ezzel foglalkozók busás összegeket kapnak ezért), műsorkészítők, programszervezők (szintén mások ezért is jelentős pénzeket markolnak fel), fejlesztünk és tehetséget gondozunk, pszichológusok is vagyunk, kapcsolattartók, és tényleg nem sorolom. Nem a pénz a lényeg, hanem hogy ha nem lennének ilyen tanítók-tanárok, már régen összeomlott volna ez az egész...)
És itt jön a bökkenő: megint mindent magam elé helyezek. Este fél 9 lesz, és még nem vacsoráztam, nem tusoltam, nem főztem holnapra... És időben kell aludni mennem, mert holnap reggel 7-től ügyelek Szajkon.
Az egészségügyben ugyanez a helyzet. Minden azon múlik hogy kifogsz-e egy elhivatott, lelkiismeretes orvost, ápolót. Ha Ők nem lennének, már összeomlott volna.
VálaszTörlésTimi ez borzalom, és ami igaz "(Megjegyzés: tudod... !" amit irtál!! Tapasztalom - az unokáimnál. Dehát a pedagogusoknak is jár pihenés.
VálaszTörlés