Hétfőn sima 8 óra 7-től 3-ig.
Kedden fogadóórával 7-től 16.30-ig 9.5 óra.
Szerdán a leendő elsősök szülőijével 7-től 18.15-ig 11.25 óra.
Csütörtökön az óráim után eljöttem (délután Davinci) 7-től 11.30-ig 4.5 óra.
Ma őszi bál, 7-18.40-ig majdnem 12 óra.
(De ma a holnapi idősek napjára volt próba, okt. 23-i megemlékezés, az ovisok voltak fent a suliban iskolanyitogató foglalkozáson, és még sorolhatnám.)
Purc a köbön...
Tegnap este tüntetés volt kis városomban. Az oktatásért. A jobb oktatásért. Ott voltam. Pedig nem vagyok sem tanár, sem szülő, sem diák. Megszólalt minden érintett réteg a színpadon. És közben zeneszámok hangzottak el. A végén a Ha én rózsa volnék címú örökzöldet énekeltük el, az volt a szervező kérése, hogy közben fogjuk meg egymás kezét. Mily különös, hogy én az egykori gimnáziumi magyartanárom kezét fogtam,. Ő pedig mellette a másik kezével egy szintén volt tanárom kezét fogta. Ezt ők akkor nem tudták, a végén szólítottam meg őket hogy mindketten tanítottak. Megtelt a tér, nagyszerű hangulat volt és én is kissé elérzékenyülve, jó hangulatban távoztam.
VálaszTörlésTalán még nem érett meg a világ a pusztulásra.