Péntek: hőség, kifogások, beszélgetés önmagammal

Nagyon sok idő telt el addig, amíg nem a napi hússzori mérlegre pattanás határozta meg az életemet.

Nagyon sok idő telt el, amíg az üzletben a normál méretű ruhák közül válogathattam.

Nagyon sok idő volt, amire azt mondtam a tükörképemnek: ez az, csajszi, jól nézel ki.

Mert most már ezt mondom: ez így oké, átlagos alakod van. 

Van ott azért egy "csak". Jó ez így, csak plötyi vagyok. Nem is kicsit. (A mai képeken a fenti montázson a helyzet jobb, mint élőben, ezek valahogy jól sikerült képek, még ennél is plötyibb vagyok.) Ez most nem arról szól, hogy nekem semmi nem jó. Örülök, hogy idáig is eljutottam, bikiniben járok strandra, lecarom, ki mit gondol rólam. Egyszerűen szeretnék tónusosabb lenni. És ahogy magamat ismerem, előbb-utóbb ezt is megcsinálom.

Ehhez szerintem jó út, hogy -lassan két hónapja- elkezdtem edzőterembe járni.

És ehhez kellene, hogy normálisan egyek. Na ez az, ami ebben az iszonytató hőségben nem megy. Csak döntöm magamba a vizet, főzni képtelenség, nem szeretném az így is 29.5 fokos lakást még jobban felfűteni. A hőség miatt egész délelőtt küzdök a hányingerrel, szóval nem egyszerű, gyakorlatilag egy-két "étkezés" van egy nap, az se olyan, amilyennek lennie kellene. Ma reggeli nem volt, ebéd keto kávé, marék mogyoró, vacsora a képen: vajas-paprikás kenyér, keto kávé, paradicsom. 

Az edzés ma is rendre megvolt.

Aztán Dunaszekcső. A víz frenetikusan hűsítő, hideg. Áztatni magad, amíg már fázol és aztán vagy fél óráig vacogni a parton: felbecsülhetetlen!

Este folyt. köv. ...................................................................................................

Igen, folyt. köv. Mert hogy amikor korábban feltettem az utolsó dunás képet, visszaolvastam az eddig írtakat, és egy hang megszólalt a fejemben. És "beszédbe elegyedett velem":

- Ugye nem gondolod komolyan?

- Mit?

- Ahogy gondolkodsz.

- Tessék?

- Te hallod magad? Azt mondod: nem akarsz plötyi lenni. És közben csak nyavajogsz.

- Mi van?!

- Jaj, most meleg van, jaj, most fáradt vagyok, jaj, hát ilyen hőségben főzni... Csinálod az edzéseket és mégis mit vársz? Nulla kajával majd tónusosabb leszel? Megértem én, hogy nincs kedved, meg szenvedsz, de nem látod, hogy éhezteted magad? Az edzés oké, jól csinálod, de te is tudod, hogy kell mellé a kaja. Még ha nem is tökéletesen, de enni kell! Szóval hagyd abba a rinyálást és gyerünk, tegyél is a célodért!

Bakker, igaza(m) van. Úgyhogy felskicceltem a következő két napra az étrendet, becsuktam a konyhaajtót, maximumra állítottam a páraelszívót, kitártam a konyhaablakot és a két nap főzős részét letudtam.

Holnapra sült darált hús, zöldségpüré, tonhal ebédre; vasárnapra sült darált hús, brokkoli (és megy majd hozzá tonhal). A reggelik és vacsorák a hűtőből kivehetők/gyorsan elkészíthetők. Sőt, ha bárhova megyek, minden magammal vihető. (Jégakkuk a fagyasztóban.)

Nem haltam bele, valahogy mégsem sültem meg, a konyhában jó meleg lett, de majd kihűl, érdemben ez ilyen hőségben már nem oszt, nem szoroz. 

Na akkor MOST vállveregetés. 😊

Megtalálsz a Facebookon is: Boszorkánykonyha