Ausztria 14/11.

Reggel epp A. agynemujet csereltem, amikor hivtak a birosagrol: a targyalast elnapoltak, mert levelet kaptak I. baratjatol, hogy Afrikaban van, nem tud megjelenni. Majdnem felnevettem. Es a nyelvemen volt, hogy megkerdezem, utananeztem-e a level igazsagtartalmanak, ugyanis ez az ipse maga Munchhausen, mar ami a meseit illeti. De nem szoltam semmit, nem volt ra energiam.

A delelott nyugodtan telt, 3/4 11-kor jott A. lanya, kimehettem egy orara. Nagyon jo volt nappal kint lenni, nem volt tul hideg, a nap is kisutott rovid idore, es talaltam egy bicikliutat. Nagyon szep, a vilag vegeig vezet, ha lesz meg alkalmam nappal kimenni, tutira ezt az utat valasztom. Plusz szuperseg, hogy amire visszaertem, A. lanya megfozte az ebedet. Csak a rizst kellett befejeznem, es mar ehettunk is. Finom volt, raadasul nekem is jo volt. T. megkerdezte, visszajovok-e. Azt mondtam, meg meggondolom. Persze mar meggondoltam. Nekem nagyon faraszto ez a hely, nem tudok ket hetekig nem aludni es mellette egy demenssel lenni ejjel-nappal. Lehet, hogy az en "gyengesegem", "hibam", de nekem ez tenyleg nem megy hosszu tavon. Ezt a ket hetet megcsinalom becsulettel, turelemmel, mosollyal, aztan igyekszem majd regeneralodni... A csalad amugy teljesen rendben, nem rossz hely annak, aki nalam jobban birja a gyurodest.

Este is kimehettem, ovatosan azert, de haladtam rendesen a minusz 1 fokban a sportcipomben.

Irto faradt vagyok, nehez mar a sajat fejemet is megtartanom a nyakamon, de mar csak 3 nap.