2016. július 22., péntek

Péntek, Trinidad ...

A húgom írta a minap, hogy a blogját Mauritiusról is olvassák. Én már nagyon régen néztem meg, az enyémet honnan keresik, tegnapelőtt rákattintottam:


Ez pedig a tegnapi:


Őszintén bevallom: fogalmam nem volt, hogy létezik Trinidad és Tobago. De rákerestem. És kicsit ledöbbentem. 


Mert én már jártam itt. Pár napja. Álmomban.


Meséltem M-nak, hogy azt álmodtam, hogy Gy-n voltunk egy baráti társasággal, ahol nem bírtam magammal és egész nap ugráltam be a vízbe, Cs. "rám is szólt", hogy fejezzem már be, mert ő fekve attól elfárad, hogy engem lát állandóan ugrálni. Számomra az volt a furcsa, hogy nem egy hagyományos, magyar strand volt, de nem tudtam felidézni, milyen.

És akkor rákerestem Trinidadra és Tobagora, és tátva maradt a szám, mert ez volt az a hely, ahonnan álmomban a vízbe ugráltam:


És nem tudom, véletlen-e, de tegnap olyan filmet néztem (Szitakötő), aminek a vége Venezuelában játszódott.

Ráadásul ez az egész összefonódik azzal, ami már nagyon régóta, kb 1 éve pedig egyre erőteljesebben foglalkoztat: miért is élek? És hogy miért is dolgozok?

Egyre intenzívebben kattog azon az agyam, hogy ahogy most van, annak nincs túl sok értelme. Hogy gyakorlatilag azért járok dolgozni, hogy ki tudjam fizetni egy számomra túl nagy albérlet költségeit. És ezen kívül másra nem jut. Mi lenne az a "más"? Például hobbi: úszás. Egészség: masszázs, gyógytorna, normális étkezés. Pihenés, utazás. Kultúra: könyvvásárlás. Szórakozás: mozi. (...) Szoktam "viccesen" mondani, hogy elmegyek Bora Borára élni és fűszoknyában fogok vezetni egy mini koktélbárt. Víz, szabadság, kevés felelősséggel járó és nem túl sok munka, mosoly... Valahogy egyre idegenebb nekem ez az értelmetlennek tűnő hajtás. Hogy szinte állandóan elérhető vagyok. Hogy ennyire a bioritmus megerőszakolásával telnek a mindennapok. Hogy ez az egész egy nagy kalitka. Hogy biztosan nem ez az élet értelme...

Addig is, amíg nem jutok el Bora Borára és /vagy Trinidadba, megelégszem azzal, ami van. És megpróbálom kihozni belőle a legjobbat. 

Három nap még és jönnek a húgom gyerekei nyaralni. :)




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése