Végre... Nagyon hosszú idő után ma végre kaptam négy óra szabadidőt. Gyönyörű idő volt, elindultam abba az irányba, ahol gyalog még nem jártam.
Sétáltam a Mura partján, fotóztam.
Ez a Mura-híd, itt jobbra kell menni és 6.1 km-nyire van egy sziget. Na az lesz a következő célpontom.
Érdekes, hogy itt a Mura partján ugyanúgy kis nyaralók, hétvégi házak vannak mint otthon, Mohácson, a Duna partján.
A templomot sokféle szögből fotóztam már, innen még nem.
Mura:
Épp elővettem itt fotózáshoz a telefonomat, amikor a képen lévő hölgy utolért. Megkérdezte, a lépésszámlálót nézem-e, mert ő megszámolta, a kereszteződéstől idáig pontosan 100 lépés. Aztán megbeszéltük, ki merre megy, jó sétát kívántunk és elbúcsúztunk.
Ez a kedvenc képem és pillanatom a mai sétából:
Volt még kerek egy órám, viszont nagyon jött az eső, hirtelen lehűlt a levegő. Így hát úgy döntöttem, kávézom egyet a kedvenc itteni helyemen, a Kapuciniben.
Amire hazaértem, teljesen beborult az ég és hideg lett.
Hálásan köszönöm ezt a kimenőt, a sétát, a csodaszép időt!
Majdnem 7.5 km-t sétáltam, rendesen tempósan.