Péntek (Au. 14/5.)

Étek	Mozgás
R:  2 vajas-lekváros lenmag kenyér	Freeletics 15/5. IRIS
E: cevap, saláta, sült zöldség Desszert: 2 vajas szezám kenyér, 2 kis sárgabarack	séta (7km)
V:  sonkás rántotta, saláta

Ötletes óvoda bejárat:

Erről a kis utcáról a prágai Aranyművesek utcája jutott eszembe:

Ez a prágai utcácska:

A sétán új utakon jártam. Fogalmam nincs, miért, de félek új helyekre menni. Viszont nagyon érdekelnek is. És mindig eszembe jut Csernus doki, aki azt mondja, szembe kell menni a félelmeinkkel, meg kell mérettetnünk magunkat, így lehet növelni az önbizalmat. Úgyhogy ma is megvolt a gyakorlat. És csodaszép dolgokat is láttam :)

Kaja: a héten -ezt sem tudom, miért- egyszerűen állandóan éhes vagyok. No és eszem is. Nem keveset :) Valahogy nem tud érdekelni, mennyi zsír meg fehérje lehet az étkeimben. Eszem, amit csak megkívánok (és persze ami van). Köze lehet hozzá a Freeleticsnek is. Nem csak annak, hogy Hell week van és a héten szünet nélkül minden nap edzés, hanem hogy ez már a 15. hét. Csak kíváncsiságból egyik nap rá fogok pattanni a mérlegre, hogy híztam-e. Szerintem nem, a nadrágom még mindig lecsúszkál.

Ma rájöttem, hogy az öregkori elbutulásnak van előnye is. Ma meghalt E. nővére (93 évesen!). Amikor E. lánya jött elmondani a hírt, E. összeomlott. Aztán egyszer csak elfelejtette, mi történt és vidáman csacsogott. Jóízűen megette a vacsorát és ezerszer elmondta, mennyire ízlik. Furán hangozhat, de hálás vagyok a demenciájáért, mert így nem szenved annyit a haláleset miatt...

És belegondolva ebbe a halálesetbe: hálás vagyok, amiért egészséges vagyok. Hogy van két lábam, amiken elmehetek bárhova. Hogy jól működnek az ujjaim és tudom pl. most ezt a bejegyzést gépelni. Hogy -habár szemüveges vagyok és a látásom gyorsan romlik- ismerhetem a színeket, látok, olvashatok. (...) És hogy az én testvérem él, van nekem, a két tündér gyerekével együtt. Addig kell velük lennem, amíg lehet. Mert az idő robog...

Facebook oldal: Boszorkánykonyha