Vannak kapcsolatok, amelyek nem ezen a Földön köttetnek. Régebbiek és örökebbek a szokásosnál. Tudom. Ilyen a kapcsolatom a húgommal. Van benne sok-sok emberi, de létezik valami, ami ezen felül összeköt. Egy láthatatlan szál, ami túl van téren és időn. Nem egészen másfél év köztünk a korkülönbség. De sokszor olybá tűnik, mintha ikrek lennénk. Habár sok dologban nagyon különbözünk, ez az "iker-szál" létezik. Sokszor tudjuk, ha a másiknál valami nem stimmel: érezzük. Előfordult, hogy ugyanazon az éjjelen álmodtuk ugyanazt. Tudtam, mikor szüli az első gyermekét, mert éreztem a fájásokat. (...)
Sajnos nagyon ritkán találkozunk. Pedig ez az "iker-szál" triplikálódott: a húgom két gyerkőcét ugyanez köti össze velem.
Erre a hétvégére két meghívásom is volt. A barátnőm kislánya és a húgom nagy fia szülinapjára. Mindkét helyen nagyon régen voltam már. Mindkettejükhöz húzott a szívem. De döntenem kellett, és most Budapestre utaztam.
Szombatra a húgom (Tozzi, alias Sweetmami) kirándulást szervezett, a János-hegyre. BKV-val mentünk fel, libegőztünk és megnéztük az Erzsébet-kilátót. Szuper élmény volt szinte a felhőkből látni a fővárost és mindezt azokkal átélni, akiket nagyon szeretek.
Étek:
R: kávé 1 ek kókuszzsírral (még Mohácson)
E: rizses hús, indiai zöldség ragu, kovászos uborka
V: szendvics
Az ebéd után a húgom világklasszis kávéja keto csokikanállal!!! (A csészét az alátéttel előtte pár perccel kaptam tőlük névnapomra.)
És megkóstoltam a húgom sütötte diabos tortát. Hát tud ez a lány!
Facebook oldal: Boszorkánykonyha
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése