Szerda (Mo. 14/ 10.)

(Tegnap éjjel a sztori miatt egy szemet sem aludtam.)

Edzés előtt: 1 sz. sonka 1 tk kókuszzsírral.
Edzés: Asylum/Back to core
Edzés után: kelleveles keto torony
Snack: csokikrém (mák nélkül)
Vacsora: 2 sz. sonka

(Nem nagyon megy az evés. De igyekszem.)

Boszi sztori (Szent Iván éj margójára)

..................................................................................................................................................

“Ezer szó sem hagy az emberben olyan mély nyomot, mint egyetlen tett.”

 (Henrik Ibsen)

..................................................................................................................................................

Nagyon szép nap volt a tegnapi. Tökéletes idő, ragyogó szeptemberi napsütés, hűsítő, lágy szellő, együtt, kéz a kézben, kis kirándulással, simogatással, boldog csókokkal, vidám ölelésekkel. Imádom, amikor el tudok veszni a másik szemében, karjaiban, boldogsággal tölt el már csak az is, hogy vele lehetek, hogy szerethetem, hogy feltárhatom neki legbensőbb valómat, titkok nélkül az övé lehetek, lelkem csendesen megpihenhet kettőnk egének rózsaszín vattacukor-felhőin. Édes, édes, boldogságos szerelem.

Szép nap volt. Mégis már kora reggeltől bujkált bennem egy furcsa gondolat. Fel-felbukkant és nem hagyott nyugodni. A legbelsőbb énem szólongatott, de halk volt, nem értettem, mit akar. Este lett már, amikor felerősödött a hangja és pontosan felfogtam, miről beszél. És nem hagyta abba, hamarosan már a fülemben harsogtak a szavai.

Későre járt, próbáltam elérni telefonon. Kicsöngött, nem vette fel. Negyed óra múlva hívtam a másikon, kicsöngött, nem vette fel. Még kétszer próbálkoztam, aztán elsírtam magam. Teljes bizonyossággal éreztem, sőt tudtam: nincs egyedül.

Két percre lakik. Felöltöztem hát és átmentem a ház elé. A teraszt könnyen megismerem, ott virítanak még a tavasszal, az eljegyzés körül ültetett meseszép muskátlijaim. Égett a villany. Telefonáltam, kicsöng. Hallottam. Nem veszi fel. Jó, hát legyen. Kapukód, ajtó kinyit, rohanás fel a harmadikra. Az utolsó lépcsőfordulónál hallottam, ahogy lekapcsolja a villanyt. Amikor a bejárati ajtó elé értem, bent már sötétség, csönd. Kopogtam. Semmi. Elővettem a pótkulcsot, de nem ment bele a zárba: belülről benne volt a kulcs. Tehát nem képzelődöm. Itthon van. Sok-sok kopogás és ajtónyitási kérés után gőzerővel nyomtam a csengőt. Visszhangzott az éjjeli lépcsőházban. A szívem hevesen kalapált, zörejét visszaverték a lépcsők, a falak és az elmém. Hiszen tudtam, most teszek pontot életem legutóbbi hét évének a végére. Végre nyílt az ajtó. Bementem.

- Hol van? - kérdeztem.

- Mi?

- A csaj.

- Milyen csaj?

Feltéptem a speiz ajtót. Üres.

- Megmondod, hol van, vagy hagyod, hogy megkeressem?

Benéztem a fürdőbe. Üres. Majd átszáguldottam a nappaliba, kinyitottam a terasz ajtót. És ott ült a sötétben a "hölgy". Nem az, akivel egy évig kavart a hátam mögött, egy másik...

Bölcs

„Ügyelj gondolataidra, mert azok szabják meg szavaidat!
Ügyelj szavaidra, mert azok szabják meg a tetteidet!
Ügyelj a tetteidre, mert azok szabják meg szokásaidat!
Ügyelj szokásaidra, mert azok szabják meg jellemedet!
Ügyelj jellemedre, mert az szabja meg sorsodat!”

(Charles Reade)

Kelleveles keto torony

Sütöttem egy palacsintát (1 tojás, 1 ek kókuszliszt, 1 ek szezámmagliszt).

Közben megpároltam és átmixeltem a kellevelet.

És a palacsintás serpenyőben átsütöttem 1 szelet kockára vágott sonkát és sütöttem egy tükörtojást.

A palacsintát négy részre vágtam, majd rétegeztem:

- pali
- kel
- natur vegeta
- 1 szelet cheddar sajt
- 1 szelet kaliforniai paprika

- pali
- kel
- natur vegeta
- tükörtojás
- sült sonka

- pali
- kel
- natur vegeta
- 1 szelet sajt
- 1 szelet kaliforniai paprika

- pali
- kel
- natur vegeta.

Facebook oldal: Boszorkánykonyha

Az a nevezetessé lett szeptember 9-e

Ma többször eszembe jutott, hogy mi a francról

nevezetes

szeptember 9-e.

Nem jöttem rá.

Az élet aztán

jelentést adott

 ennek a napnak.

Minden okkal történik.

Minden.