..................................................................................................................................................
“Ezer szó sem hagy az emberben olyan mély nyomot, mint egyetlen tett.”
(Henrik Ibsen)
..................................................................................................................................................
Nagyon szép nap volt a tegnapi. Tökéletes idő, ragyogó szeptemberi napsütés, hűsítő, lágy szellő, együtt, kéz a kézben, kis kirándulással, simogatással, boldog csókokkal, vidám ölelésekkel. Imádom, amikor el tudok veszni a másik szemében, karjaiban, boldogsággal tölt el már csak az is, hogy vele lehetek, hogy szerethetem, hogy feltárhatom neki legbensőbb valómat, titkok nélkül az övé lehetek, lelkem csendesen megpihenhet kettőnk egének rózsaszín vattacukor-felhőin. Édes, édes, boldogságos szerelem.
Szép nap volt. Mégis már kora reggeltől bujkált bennem egy furcsa gondolat. Fel-felbukkant és nem hagyott nyugodni. A legbelsőbb énem szólongatott, de halk volt, nem értettem, mit akar. Este lett már, amikor felerősödött a hangja és pontosan felfogtam, miről beszél. És nem hagyta abba, hamarosan már a fülemben harsogtak a szavai.
Későre járt, próbáltam elérni telefonon. Kicsöngött, nem vette fel. Negyed óra múlva hívtam a másikon, kicsöngött, nem vette fel. Még kétszer próbálkoztam, aztán elsírtam magam. Teljes bizonyossággal éreztem, sőt tudtam: nincs egyedül.
Két percre lakik. Felöltöztem hát és átmentem a ház elé. A teraszt könnyen megismerem, ott virítanak még a tavasszal, az eljegyzés körül ültetett meseszép muskátlijaim. Égett a villany. Telefonáltam, kicsöng. Hallottam. Nem veszi fel. Jó, hát legyen. Kapukód, ajtó kinyit, rohanás fel a harmadikra. Az utolsó lépcsőfordulónál hallottam, ahogy lekapcsolja a villanyt. Amikor a bejárati ajtó elé értem, bent már sötétség, csönd. Kopogtam. Semmi. Elővettem a pótkulcsot, de nem ment bele a zárba: belülről benne volt a kulcs. Tehát nem képzelődöm. Itthon van. Sok-sok kopogás és ajtónyitási kérés után gőzerővel nyomtam a csengőt. Visszhangzott az éjjeli lépcsőházban. A szívem hevesen kalapált, zörejét visszaverték a lépcsők, a falak és az elmém. Hiszen tudtam, most teszek pontot életem legutóbbi hét évének a végére. Végre nyílt az ajtó. Bementem.
- Hol van? - kérdeztem.
- Mi?
- A csaj.
- Milyen csaj?
Feltéptem a speiz ajtót. Üres.
- Megmondod, hol van, vagy hagyod, hogy megkeressem?
Benéztem a fürdőbe. Üres. Majd átszáguldottam a nappaliba, kinyitottam a terasz ajtót. És ott ült a sötétben a "hölgy". Nem az, akivel egy évig kavart a hátam mögött, egy másik...
Azt hiszem ezt még nem írtad le ... hát mit ne mondjak ... olvasni is elég kemény. Nemhogy atelni. :( de hal istennek ez már a múlt. És remélem nemsokára történelm. :) minden jót neked!
VálaszTörlésTegnap éjjel történt. Igen, kemény. És köszönöm!
TörlésMiiiiiii??????? Most én teljesen össze vagyok zavarodva. Azt hittem ez a nyári dolog. Bocsánat én nem értem. Ha tegnap akkor csak erőt tudok küldeni. És nagyon sajnálom :(
TörlésIgen: nyáron az, most ez. De vége.
TörlésHatalmas boldogság vár rád,csak akard!Megérdemled.Nyisd az ablakod:erőt küldök.....
VálaszTörlésNyitom. És köszönöm.
TörlésIsten ments hogy azt mondjam: tudtam. utálom ezt mondani. De az a helyzet, hogy ha egy évig folyamatosan és előre megfontolt szándékkal csalt meg (tehát nem valami botlás volt) akkor nem logikus hogy ez megváltozzon. Az meg a másik hogy ehhez tényleg pofa, meg bátorság kell. Maximálisan megértelek hogy adtál neki még egy esélyt, én is ezt tettem exemmel anno, és az ugyanúgy nem volt logikus döntés mint ahogy a Tiéd sem.
VálaszTörlésAlighanem létezik az az eset, amikor érzelmi kérdésekben sem szabad érzelmi döntést hozni.
Kitartást Neked!
Köszönöm.
TörlésSok-sok erőt! A női megérzés sosem csal. Mindig halld meg, ami belülről szól, mert azt fentről kapod! Sosem vagy egyedül, ezt se feledd..
VálaszTörlésKöszönöm szépen.
TörlésIstenem.... Annyira sajnálom!!!! Úgy szorítottam Nektek, hogy minden rendben legyen, jól menjenek a dolgok! De ő egy görény, Te meg egy angyal!!! Nem illetek össze. Te nem ezt érdemled, ő pedig nem érdemel meg Téged!!! Kitrtás Neked drága!
VálaszTörlésAndi, én sem vágytam másra, mint rendbe hozni a dolgainkat és együtt megöregedni. Nem görény, és én sem vagyok angyal. Ő így él, én pedig nem így szeretnék. Köszönöm a biztatást, nagy szükségem van rá.
TörlésEz egy nagyon intelligens, sportszerű és korrekt megnyilvánulás volt!
TörlésÓ, Timi!
VálaszTörlésMicsoda pasi, ennek ez a mániája?
Sok erőt kívánok, és méltó lezárást.
Marianna (sinnesro)
Szia drága Marianna! Nagyon szépen köszönöm!
TörlésTudom, hogy megint nyers leszek, és ráadásul felszínes is, de ha G az, akit néhány képen láttam...hát...Mea...én nem is értem, mi a fenét kerestél mellette. De tényleg. Nem tudom a korát, de a külseje alapján apád lehetne, amivel nincs olyan nagy baj, de annál több az elhanyagoltságával és a (túl)súlyával. Amióta követlek, ez volt a legnagyobb döbbenet. Az, amikor megláttam G-t a fotókon. És hogy még adtál neki egy esélyt...ezt nem is értettem, mert kétségbeesett kapaszkodásnak éreztem, levegővételnek, ami számomra nagyon megalázó lett volna és előbb döglök meg, mint egy ilyen embernek még egy esélyt adnék. De te szépen lassan visszafolytál bele a rózsazsín ködbe. Pedig az életmódváltásoddal (is) kinőtted már őt. De 7 év, az 7 év (tehát ideje volt váltani amúgy is :-) és azon kívül, amit leírtál természetesen nem tudok mást az emberről, ezért kénytelen vagyok egy kicsit felszínes lenni itt, de akárhogy is van, ezek után remélem, nagyonis egyértelmű az utad. Nem tőle kapod a levegőt, ez is tiszta, remélem. Olyan furcsa, a blogodon mindig úgy írsz, mint aki mindenre képes, mint aki kristálytisztán látja a dolgokat és bölcs is emellett, aztán mégis mindig az az érzésem, hogy két külön ember írja és éli a történéseket, és nem minden úgy van, ahogy le van írva. Szóval van némi diszkrepancia itt, ami nekem olyan fura, de lehet, hogy ezt csak én érzem. Őszintén szólva én személyesen ezt szeretem a legkevésbé benned, és többször irritál, mint nem. De azért természetesen látom a sok értéket benned, másképp nem is érdekelne, amit írsz. Na de a lényeg, hogy ezen most túl KELL lépned, és más, teljesen más úton kell járnod. Legyen vége a szolgalelkűségnek! (És ezt csak kapcsolati szinten értem). És igen, mindig mondod, hogy nagyon lassú a változásod, de VAN változás, és bármilyen fájdalmas is neked, én kifejezetetten örülök, hogy így történt. Ez csakis téged szolgál.
VálaszTörlésElég nagy bátorság kép alapján megítélni egy embert. G. 43 éves. Maximálisan ápolt, mindig isteni illatú, igényes ember.
TörlésA kettősséget, amit az írásokból érzel, én is érzem. Az eszemmel nagyon sok dolgot tisztán látok, de még mindig nagyobb nála a szívem.
Ha aznap a szívemre hallgatok, ma is vele vagyok. Nagyon nehéz volt, de elővettem az eszemet és teljesen higgadtan megkértem, ne keressen többé.
Meglehetősen furcsa érzelmi állapotban vagyok, harcol az értelem az érzelemmel, hagyok időt neki. Biztosan marad még egy darabig ez az ambivalens állapot, de azon vagyok, hogy valamiféle egyensúlyt teremtsek magamban. Csak így leszek képes -az eddigi hibákat nem elkövetve- tovább lépni.
Kedves Tímea!
VálaszTörlésKb. június óta találtam a blogodra, nagyon erősen motivált a példád. Nagyon köszönöm !
A szerelmi szálat is követtem, már régen akartam erről írni Neked, de mindig lebeszéltem magam, hogy nem kell ismeretlenül beavatkoznom az életedbe, vészmadárkodni főleg nem.
Nos azt írtam volna , hogy egy szempontot vegyél figyelembe, ha megtörténik egy esemény két verzió lehetséges csak és kizárólag egyszer történt, a másik ami egyszer előfordult esélyes, hogy többször is be fog következni!
Felejtsd el, fiatal, egészséges, életerős vagy, pasi rengeteg, meg fogod találni, azt, aki nem bánik így veled! Ölellek ismeretlenül!
Ági
Ági, nagyon szépen köszönöm! A próféta szóljon belőled :)
TörlésKedves Timi!
VálaszTörlésElőször azt hittem, viccelsz velünk, blog olvasókkal, és egy ócska brazil szappanopera 623-ik részéből kreáltál saját storyt. Aztán ahogy mégegyszer elolvastam ezt a bejegyzést, rájöttem, hogy valóban megtörtént veled. Lehetek őszinte? Én nem lepődtem meg. Illetve mégis, mégpedig azon, hogy nem az exével történt az újabb megcsalás, hanem egy új nővel. Meglepődtem, mert oké, hogy egy férfi csak egy fokkal legyen szebb az ördögnél, és a belső tulajdonságok a lényegesek... blablabla de áruld már el nekem mit esztek ezen a hörcsög képű, pocakos, nagypapás, igénytelen külsejű fickón? Egyáltalán hol tud felszedni nőket? Vagy lehet, hogy "hivatásos" volt a hölgy, akivel tegnapelőtt rajtakaptad, akinek mindegy, mert fizetnek érte? Bocsánat, hogy durván fogalmazok, és tudom, hogy ízlések és pofonok, de én egy ilyen pocokkal még meg sem ismerkednék, nemhogy felmenni a lakására.
No de amit írni akartam, hogy te egy gyönyörű, intelligens, igényes nő vagy, nem érdemled meg, hogy elpazarold az életed ilyen jellemtelen alakokra. Nem írom, hogy férfiakra, mert az én szememben az ilyen nem férfi, csak egy szánalmas valami.
Amit a külsőddel műveltél, az bámulatra méltó, és a 10 évvel ezelőtti képeiden nézel ki 40 évesnek, a mostaniakon meg max. 28-nak tippelnélek. Drukkolok, hogy mielőbb begyógyuljanak a sebek.
Ja és még valami. Már régebben akartam kérdezni, hogy arra nem gondoltál még, hogy személyi edző segítségét vedd igénybe az átváltozásodhoz? Persze tapasztalt, profi edzőre gondolok, nem mindenféle gyorstalpalón végzett kóklerekre. Én egy ideje rászántam magam, mert elegem volt abból, hogy nem fejlődöm. Hát össze sem lehet hasonlítani azt az edzést, amit internetről, vagy saját kútfőből csináltam, és azt amit egy profi edző állít össze.
Andi
Andi, fentebb is írtam: G. egy igényes, maximálisan ápolt, 43 éves fiatalember. Igen, pocakos, de ezt le tudná faragni, ha akarná. Hihetetlenül intelligens, jó humorú, fantasztikus kommunikációs készségekkel megáldott fickó. És nekem tetszik. Irtó szexi.
TörlésSzemélyi edző: hatalmas vágyam! :) A keresés is folyamatban van. :) Örülök, hogy te rászántad magad, te is írod és nekem is az a véleményem, hogy egy igazán jó edző pikk-pakk kihozná belőlem azt, amit szeretnék elérni.
Jaj Boszi! :-( Ez a megalázásnak már egy olyan szintje, amire nincsenek szavak. És adott valami magyarázatot a tettére? Miért teszi ezt veled? Ezek szerint a hét év alatt végig voltak melletted női?
VálaszTörlésÍgy utólag van valami nagyon furcsa nekem a kapcsolatotkban. Azt írod 7 éve vagytok együtt, akkor hogyhogy csak tavasszal költöztetek össze? A 7 év alatt végig külön laktatok?
Eni
Eni, igen, adott magyarázatot. Csak nem hiszem el. Hét éve ismerkedtünk meg. Rá 2-3 hónapra én elmentem Olaszországba dolgozni. Gyakorlatilag két évre. Végig tartottuk a kapcsolatot, kétszer ki is jött hozzám. 2009-10-ben laktunk együtt egy ideig még a régi házban. Aztán hosszú hónapokig folyt arról szó, hogy költözzek hozzá. Így költöztem idén. Oda, aztán el.
TörlésÉrdekelne, mit látsz furcsának.
Tegnap már leírtam de ezek szerint nem ment el a hozzászólás. Szóval az a furcsa, hogyan tudtatok külön élni ilyen sok ideig. Valahogy ez nem természetes nekem. El nem tudnám képzelni, hogy pl. külön aludjak a szerelmemtől ha csak nem kényszerből pl. munka miatt. A családalapítás soha nem került szóba közöttetek? Eni
TörlésEni, most már én sem tudom elképzelni :) Tegnap este óta sok minden változott bennem. Ez az egész sztori már nem érdekes.
TörlésKíváncsi lennék nagyon a G. magyarázatára, Mea! Illetve főleg arra, hogy te nem érzed azt, hogy mennyire megalázó a helyzet önmagában is, viszont annak ellenére még mindig képes lennél tovább alázkodni, csúszni-mászni egy ilyen ember kegyeiért/szerelméért??? Attól tartok ez már régesrég nem a kapcsolatról szól, hanem a te jellemedről... Ideje a ruhatárcsere mellett belső csendet is tartani, nem csak bemásolni a blogodra a nagy bölcsességeket. Vagy menj el egy családállításra. Ne légy borderline, az isten szerelmére (nem mintha az ember tudatosan tudna változtatni azon). Nem gondolom, hogy az vagy, de húzd már ki magad és állj ki azért, aki vagy! Nem hiszem el, hogy ennyire semmibe veszed önmagad! Ezzel csak még megalázóbb helyzetekbe sodródsz. De félek, hogy igazán nincs segítség, egyedül vagy ebben. Motiválhat téged bárki és bármi, addig kéred a pofonokat (ugyanis az első pofon két hónapja nem volt elég nagy), ameddig tényleg padlót fogsz, és akkor talán megérted. Ha pedig nem, sebaj, előbb-utóbb a dolgok a te javadra fordulnak (remélhetőleg), és oda se neki, hogy akkor már 100 éves leszel... Á, kurva dühös vagyok. Utálom, ha valakiben ennyi tartás/büszkeség nincs. Na mindegy, nem vagyunk egyformák. Ha ki akarsz ebből mászni, ki fogsz, ha nem, addig fogsz szenvedni, a blogra pedig hamisságokat írni, ameddig a meleg, biztonságos kakiban akarsz tapicskolni. Persze, a fogyni vágyók azért profitálnak a blogodból. Aztán esténként meg egy nagy tál pattogatott kukoricával az ölükben olvassák és hitetlenkednek a szomorú kis szappanoperádon. ÉBREDJ FEL VÉGRE!!!
VálaszTörlésEgyrészt nem látrom hogy csúszna-mászna. Azt viszont látom, hogy az érzelmek viaskodnak a racionalitással.
TörlésSaját -- kissé analóg -- történetemet felidézve azt gondolom, hogy több oka lehet annak hogy az ember az adott szituációhoz igazítja az ingerküszöbét, és olyasmit is elvisel, amit máskor nem tenne.
Az egyik, hogy szerelmes.
A másik, hogy fél hogy egyedül marad.
A harmadik, hogy hajlamos alárendelt szerepbe helyezni magát, a másik fél pedig nyeregben érzi magát és visszaél a helyzettel.
Nem egyszerű ez, és ugyan továbbra is azt állítom hogy mindig két résztvevője és felelőse van egy kapcsolatnak, de nem szabad ítélkezni. Bármelyikünk kerülhet hasonló helyzetbe ha kissé elnézi a rajzot és alászalad egy-két dolognak.
Ja, pasi vagyok, 45 és túl egy ilyen izén.
Kedves 45 éves, túl egy ilyen izén Pasi! Tegnap este "megvilágosodtam". Hirtelen, pikpak felfogtam, világosan láttam a hét évnyi ködöt. És egy csapásra megértettem: én itt és most ezt a dolgot lezárom.
TörlésÉs igen, fogadj már fel egy edzőt végre, és kezdd el a normális edzéseket, mert csak akkor fogod megtapasztalni az ÓRIÁSI különbséget az erőnléted, a tested és a lelked változásában!
VálaszTörlés